You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
De azt gondoltam, hogy talán – de tényleg csak talán –<br />
álldogálhatnék kint, és nézhetném az embereket jönni-menni. Persze,<br />
tudnám nézni őket Brooklynból is. De szerettem volna ott lenni.<br />
Senki nem ismerne meg. Az egyetlen kockázat az volt, hogy esetleg<br />
valaki meglát, és hogy elfognak, és esetleg, mint egy állatkerti<br />
szörnyeteget, mutogatni fognak. Nem kis kockázat. De a magány<br />
vakmerővé tett. Meg tudom csinálni.<br />
És mégis, az emberek elmentek mellettem, úgy tűnt, mintha<br />
néznének, de nem láttak engem.<br />
Meg merem kockáztatni a metrót? Meg mertem. Ez volt az<br />
egyetlen lehetőségem. Megtaláltam állomást, amelyet oly sokszor<br />
láttam az ablakomból, és visszaszorítva a gondolatot, hogy<br />
állatkertbe kerülök, és a barátaim kirándulásra érkeznek, hogy<br />
lássanak, vettem egy metrójegyet, és vártam a következő<br />
szerelvényre.<br />
Amikor megérkezett, nem volt tömeg rajta. A csúcsforgalom<br />
véget ért. Mégis távolabb ültem le a többi utastól, a legrosszabb<br />
helyet elfoglalva hátul. Az ablak felé fordultam. Még így is, egy nő<br />
egy közeli ülésen távolabb ment, amikor leültem. Néztem a<br />
visszatükröződését az ablaküvegen, ahogy elhaladt mellettem,<br />
visszatartva a lélegzetét. Láthatta volna állati tükörképemet, ha rám<br />
néz. De nem tette, csak ment, dülöngélve a metró mozgásától,<br />
ráncolva az orrát, mintha valami rossz szagot érezne. Elment, és leült<br />
a kocsi legtávolabbi részében, de nem szólt semmit.<br />
Aztán rájöttem. Hát persze! Meleg volt. A vastag kabátomban és<br />
sálamban úgy néztem ki, mint egy hajléktalan. Ez volt, amit az<br />
emberek hittek rólam az utcán és a vonaton. Ezért nem néztek rám.<br />
Senki sem nézett a hajléktalanokra. Láthatatlan voltam. Tudok az<br />
utcán sétálni, és amíg az arcomat valahogyan eltakarom, senki nem<br />
fog észrevenni. Ez egyfajta szabadságot jelentett.<br />
Egy kicsit bátrabban néztem körül. Valóban, senkinek a szeme<br />
nem találkozott az enyémmel. Mindenki a könyvébe nézett, vagy a<br />
barátjára, vagy csak… elfelé.<br />
Eljutottam a Spring Streetig, és kiszálltam, már nem annyira<br />
óvatoskodva. Az utcák világosabb felén mentem, sálamat közelebb<br />
89
Change language