A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
RECHNITZER JÁNOS: AZ EURÓPAI REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A MAGYAR VÁROSFEJLESZTÉS<br />
103<br />
kell kezelni a városfejlesztést, illetve a város és a környezetének fejlesztésére vonatkozó<br />
célokat. A Regionális Operatív Programokban a nagyvárosok fejlesztése<br />
kapjon prioritást, illetve a szektorális OP-k ne zárkózzanak el a fejlesztési pólusok<br />
aktivitása elől.<br />
2. Nélkülözhetetlen az Országos Területfejlesztési Koncepció részeként (OTK,<br />
2005), annak kiegészítéseként az Országos Településhálózat-fejlesztési Irányelveket<br />
kidolgozni. Ezekben, az irányelvekben reagálni kell az Európai Unió kohéziós<br />
politikájának városokra vonatkozó elvárásaira, azokat adaptálni kell a magyar<br />
viszonyokra és meg kell keresni a legfontosabb fejlesztési irányokat, amikre alapos<br />
szakmai és finanszírozási eligazítást szükséges adni.<br />
3. Az 5+2 regionális központ szintjén megindult fejlesztési pólus program mellett<br />
elő kell készíteni a hazai középvárosok fejlesztésére vonatkozó elképzelés<br />
rendszert, amit részben a szektorális és regionális operatív programokban kell<br />
érvényesíteni. Kiemelten kezelendő a középvárosok rehabilitációs programja,<br />
ami vonatkozzon a közlekedési rendszereik megújítására, a városi belső terek<br />
(épületállomány) felújítására és a kor igényeinek megfelelő beépítésekre, valamint<br />
hasonló szellemben a telekkialakításra, a „barna” ipari területek rehabilitációjára,<br />
megfelelő szintű közművek kiépítésére. A középvárosi szerepkörök intézményi<br />
bázisainak megerősítése döntő jelentőségű lehet az egyes régiók fejlesztési<br />
elképzeléseinek megvalósításában.<br />
4. Hasonlóan célszerű áttekinteni a hazai kisvárosok fejlesztési elképzeléseit,<br />
döntően a kistérségi szerveződések segítése érdekében, kiemelt hangsúllyal az elérhetőségre,<br />
a szolgáltatások biztosítására, a megfelelő (vonzó) infrastrukturális<br />
feltételekre. Támogatni kell a kisvárosok fejlesztési elképzeléseinek (fejlesztési<br />
stratégia, program) kidolgozását, azok összhangba hozását a kistérségre készülő<br />
fejlesztési elképzelésekkel. Célszerű szabályozni a várossá válás rendszerét, azt<br />
összhangba hozni a kistérségi hálózat további lehatárolásával.<br />
5. Nemcsak európai uniós eszközöket kell megmozgatni a városi építészeti környezet<br />
és infrastrukturális rendszer megújítására, illetve fejlesztésére, hanem<br />
ezek finanszírozására az állami eszközök mellett új megoldásokat kell kikísérletezni<br />
(pl. városi kötvény, helyi PPP konstrukciók, helyi adórendszer megújítása)<br />
és bevezetni.<br />
Hivatkozások<br />
Az Európai Unió Tanácsa (2005): Financial Perspective, Council of the European Union, CADRE-<br />
FIN 268, december 16.<br />
Beluszky Pál és Győri Róbert (2006): Ez a falu város! Avagy a városi rang adományozásának gyakorlata<br />
s következményei. Tér és Társadalom. 2. 65–83.<br />
Boudville, Jacques (1966): Problems of Regional Economic Planning (A regionális közgazdasági<br />
tervezés problémái), Edinburgh: Edinburgh University Press