A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
58<br />
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK<br />
A hazai régiókban napjainkra kialakultak a Strukturális Alapokhoz kapcsolódó<br />
pályázatírói és menedzsment kompetenciák személyi és intézményi feltételei,<br />
de a Közösségi Programok speciális és nálunk most még csak szűkebb körben<br />
ismert és alkalmazott ismereteket igényelnek. A brüsszeli irodák segítséget<br />
nyújtanak a pályázati dokumentáció megírásában és összeállításában, továbbá<br />
szerződést köthetnek a nyertes pályázatok lebonyolításával kapcsolatos feladatok<br />
ellátására, ami egyben fontos bevételi forrást jelent az iroda működtetése<br />
szempontjából. Jellemző az is, hogy a képviseletek –térítés ellenében – állandó<br />
pályázatfigyelést végeznek a régió üzleti szereplői számára. Ez azt is mutatja,<br />
hogy a gyakorlatban egyre inkább elmosódik a különbség a „project-office” és a<br />
„business-office” típusú szervezetek között. 9<br />
(4) Érdekképviselet és lobbizás Az, hogy csak információkat szolgáltat, vagy a<br />
begyűjtött információkat lobbizásra is használja, legtöbbször a rendelkezésre álló<br />
forrásoktól és az iroda, így az általa képviselt régió méretétől és alkotmányos-politikai<br />
helyzetétől függ. A lobbizást fő feladatának tekintő német tartományokkal<br />
szemben a centralizált országokban a területi lobbizás funkcióját inkább a<br />
regionális és helyi hatóságok szövetségei látják el.<br />
Az irodák tevékenységének iránya többnyire az Európai Bizottság, az Európai<br />
Parlament napirendjéhez és az általános politikai vitákhoz igazodik. Mivel az<br />
Európai Bizottság rendelkezik a jogszabályalkotás kezdeményezésének kizárólagos<br />
jogával, a regionális érdekképviseleti irodák lobbi tevékenysége elsősorban<br />
erre az intézményre irányul. A kapcsolattartó személyek az adott területért felelős<br />
főigazgatóság(ok) tisztviselői, akik kidolgozzák az első jogszabályalkotásra<br />
irányuló javaslatot. A Bizottság gyakran nyilvános meghallgatások szervezésével<br />
és az álláspontok benyújtására való felhívással kéri ki a lobbi-szektor, és így a regionális<br />
érdekképviseleti irodák véleményét. A hatékonyabb munkaszervezés érdekében<br />
az eurokraták sokszor szívesebben veszik, ha több regionális képviseleti<br />
iroda közösen, együttesen megformált érdekeikkel keresi fel őket.<br />
A lobbizás általában a Bizottság éves törvényhozó programja köré csoportosul.<br />
Amint ez nyilvánosságra kerül, a regionális irodák kiválasztanak egy sor<br />
magas prioritású ügyet, megpróbálnak kapcsolatot teremteni a Bizottság illetékeseivel,<br />
ezt követően pedig személyes találkozókat szerveznek a tervezet hivatalos<br />
elfogadása előtt. Miután a Bizottság a tervezetet elfogadta, a lobbista útja az<br />
Európai Parlamentbe vezet. Ezzel egy időben felkeresi saját régiójának a Régiók<br />
Bizottságába delegált képviselőjét is, végül pedig arról is gondoskodik, hogy a<br />
szóba forgó ügy („issue”) szilárd támogatást kapjon a hazai kormányzati és regionális<br />
döntéshozók részéről.<br />
Néhány régió, mint például a német tartományok, önmagukban is erősek<br />
ahhoz, hogy egy ilyen folyamatot a döntéshozatal teljes ciklusában figyelemmel<br />
kísérjenek, és a kritikus pontokon (ügyfelmerülés, döntéshozatali alternatívák<br />
kidolgozása) erőteljesen érvényesítsék érdekeiket. A kisebb befolyással rendelkező<br />
régiók viszont kénytelenek összefogni, a lobbizás számukra egyben a szövetségesek<br />
felkutatását és a csapatmunkában történő tevékenységek megszervezését<br />
is jelenti. Jó példa erre azoknak a régióknak az együttműködése, amelyek