A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

210 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK telezettség alól arra hivatkozással, hogy EGTC működik. Ugyanakkor –amint az az idézett rendelkezésből is kitűnik – az EGTC létrehozása nem érinti a tagok felelősségét a nemzeti hatóság irányába az alapok kezelése vonatkozásában. A rendelet kitér a joghatóság kérdésére is, amikor kimondja, hogy azon harmadik felek, amelyek úgy ítélik meg, hogy a csoportosulás intézkedései vagy mulasztásai által sérelmet szenvedtek, jogosultak bírósági eljárás keretében érvényt szerezni követelésüknek. A rendelet eltérő előírása hiányában pedig a csoportosulást érintő jogvitákban a joghatóságról szóló közösségi jogszabályokat kell alkalmazni. Azon esetek tekintetében pedig, amelyekre az említett közösségi jogszabályok nem tartalmaznak előírásokat, a jogvita rendezésére illetékes bíróságok annak a tagállamnak a bíróságai, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található. Ebből a szabályozásból nem egyértelmű ugyanakkor, hogy ha az EGTC-t közigazgatási vagy polgári eljárásban jogerősen elmarasztalja az illetékes hatóság, annak elismerése és végrehajtása hogyan történik a tagállamokban. Erre a kérdésre ugyanis nem terjed ki a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet hatálya, az egyes tagállamok joga pedig nem ad általános iránymutatást a döntéseik más tagállamokban történő elismerése tekintetében. A tervezet nem tartalmaz fogalom-meghatározást, így több jogintézmény tekintetében is a tagokra, illetve adott esetben az Európai Közösségek Bíróságára bízza a fogalmak kibontását. Véleményem szerint nem egyértelmű, hogy pontosan mely szervek minősülnek közjogi intézménynek, amelyek a csoportosulás tagjai lehetnek. A hatályos szabályozás mintegy fogalom-meghatározásként konkrétan hivatkozik az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke (9) bekezdésének második albekezdésében meghatározott közjogi intézmény fogalomra. Az ebben foglalt meghatározás azonban általános jellegű és maga az irányelv is hivatkozik rá, hogy az említett szempontoknak megfelelő közjogi intézmények és intézménykategóriák – ugyan nem kimerítő – jegyzékét a III. melléklet tartalmazza. Ez a melléklet azonban a magyarországi közjogi intézménykategóriákat azonban nem tartalmazza. A rendelet egy korábbi változata egyébként csak a közjogi intézmény (public body) kifejezést használta anélkül, hogy a tartalmára vonatkozóan bármilyen iránymutatást adott volna. Miután azonban több tagállam is jelezte fenntartását a tekintetben, hogy ez a fogalom az egyes jogrendszerekben eltérő típusú szervezeteket jelent, az EGTC-k tagságára vonatkozó egységes szabályozás kialakítása érdekében a Bizottság a közbeszerzési jogban alkalmazott fogalom-használatot írta elő. A gyakorlatban valószínűleg nehézkes lesz a 7. cikk (4) bekezdésében foglalt, a közhatalmi jogosítványok átruházására vonatkozó előírás értelmezése, miután a rendelet ezen bekezdésének megfogalmazása a magyar jogrendszer szempontjából nem egyértelmű. A jogalkotó ugyanis rendkívül általános jelleggel fogalmazott, amikor a tagok számára „a közjog által rájuk ruházott hatáskörök gya-
ZÖLD-NAGY VIKTÓRIA: AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS 211 korlását, és az állam vagy egyéb közigazgatási hatóságok általános érdekeinek védelmét célzó feladatok – például a rendőrségi és szabályozói hatáskörök, igazságügyi és külpolitikai feladatok – ellátásának” átruházását zárta ki. Tekintettel ugyanis arra, hogy a „közjog által rájuk ruházott hatáskör”, azaz a közhatalmi jogosítványok terjedelme az egyes tagállamokban szintén különböző (pl. szűk és csak az államigazgatási hatósági feladatokat jelenti, illetve tág, és pl. magában foglalja a jogalkotói funkciót is), indokolt lenne annak pontos meghatározása. Hangsúlyozandó, hogy az adott csoportosulás egyes önkormányzati feladatok ellátására is szerveződhet, illetve a rendelet bevezető részének (11) bekezdése kifejezetten kiemeli a határon átnyúló együttműködések kivitelezését – „a Közösség által társfinanszírozott, területi együttműködésben megvalósuló programok vagy projektek végrehajtása” – mint az intézmény lehetséges feladatát is, így bizonyos, közhatalminak minősülő feladat- és hatáskörök átruházása elengedhetetlen (pl. közszolgáltatások ellátása esetén). A helyi önkormányzatok EGTC alapítói jogosítványaival kapcsolatban pedig hangsúlyozni szükséges, hogy az önkormányzatok politikai, jogi önállóságát, társulási szabadságát az Alkotmány és az Ötv. biztosítja. Mindezek ellenére azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2. és 5. §-ai értelmében az önkormányzatok is a magyar államháztartás részét képezik, így például az önkormányzatoknak az EGTCben való tagsággal, tevékenységgel összefüggő hiánya, adósága, az össznemzeti államadósság része. A rendelet alkalmazása során felmerülő gyakorlati problémák között első helyen tartom szükségesnek megemlíteni az időtényezőt. A rendelet egyrészt az eredeti tervektől eltérően, későbbi időpontban lép hatályba, 2006. augusztus 1-jén. Ugyanakkor a kohéziós és a költségvetési periódus 2007. január 1-jén veszi kezdetét, így rendkívül rövid idő áll rendelkezésre az EGTC-re vonatkozó szabályozás megismerésére az uniós források megnyílásáig. Márpedig az új jogi eszköz bevezetését elsődlegesen a Közösség által társfinanszírozott, területi együttműködésben megvalósuló programok vagy projektek végrehajtására indokolta. Mindezek mellett ugyanakkor néhány új generációs, a 2007–2013 közötti időszakot lefedő Közösségi Program felhívásaira már lehet pályázni. A rendkívül szűk határidők miatt a tagállamoknak gyorsan kell a területükön EGTC létrehozásának, működésének biztosítása érdekében szükséges – és a rendelet által kötelező jelleggel előírt – intézkedéseket megtenniük. Lényeges ugyanakkor – és ebből a szempontból szintén nem kedvező az alapok megnyílásáig hátra lévő szűk határidő –, hogy az EGTC-t nem pusztán technikai-adminisztratív eszköznek kell tekinteni, amely lehetővé teszi az operatív programok célkitűzéseinek megvalósítását, az uniós források hatékony megszerzését, hanem az általa lefedett terület vonatkozásában mint integrált kormányzási mechanizmust kell létrehozni és működtetni. Az ERFA-rendelet lehetővé teszi az ilyen jellegű intézményi felépítést.
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133:
Page 134 and 135:
Page 136 and 137:
Page 138 and 139:
Page 140 and 141:
Page 142 and 143:
Page 144 and 145:
Page 146 and 147:
Page 148 and 149:
Page 150 and 151:
Page 152 and 153:
Page 154 and 155:
Page 156 and 157:
Page 158 and 159:
Page 160 and 161:
Page 162 and 163: 160 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 176 and 177: Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 194 and 195: Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 219 and 220: A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221: Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK