A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

114
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK
2.4. A versenyképesség és az adott régió lakosságszáma közötti
összefüggés
Ahhoz, hogy a magas urbanizáltságú régiók (a továbbiakban MEGÁ-k) fogalmát
kellőmértékben meghatározhassam, az egyes régiókat lakosságszám alapján is
meg kell vizsgálni. Úgy vélem, hogy a regionális versenyképesség és a régió nagysága
között erőteljes korreláció van. Ennek alátámasztására az ESPON (2006a:
15) és a METREX (2005: 37-43) által kialakított terminológiát kívánom felhasználni,
amely az egyes európai fejlődési centrumokat vizsgálta gazdasági fejlettség
és a lakosságszám alapján.
Jelenleg az Európai Uniónak kettő világvárosa (global city) van, 10 London és
Párizs, amelyek vonzáskörzeteikkel közösen a globális világgazdaságban önálló
szereplőként is megjelennek, ún. „globális csomópontként” (global node), azaz
meghatározó szerepet töltenek be Európa gazdasági fejlődésében.
A magas innovációjú, az adott ország és régió fejlődését meghatározó fejlesztési
pólusok ténylegesen Európa motorjaiként (European engines) működnek.
E városi térségek az EU centrumában összpontosulnak a legnagyobb számban,
de az északi államok innovatív és tudásalapú gazdasága is jól jelzi a skandináv
államok fejlettségét és aktív részvételét a nemzetközi gazdasági folyamatokban.
Az északi gazdasági modell régióit és a klasszikus mediterrán régiókat (Róma és
térsége, vagyis a Lazioi Régió, a Madridi Régió és Katalónia) leszámítva a leginnovatívabb
régiók egy meglehetősen koncentrált sávban tömörülnek.
A multipoláris fejlődés és ezáltal a regionális különbségek csökkentésének
egyik legjelentősebb eredménye az unió centrumországaiban az „erős MEGA”
(strong MEGA) – a továbbiakban MEGA – kialakítása volt. Ezek a funkcionális
városi térségek megfelelő fejlődési pólusoknak bizonyultak, amellyel kellő
innovációs kapacitás is párosult. Külön érdekessége e régióknak, hogy földrajzi
elhelyezkedésükből adódóan egyben forgalmas közlekedési útvonalak mentén
találhatók, ún. multimodiális csomópontok, azaz többfajta közlekedési csatorna
központjai egyben, így logisztikai szerepük lényeges versenyképességi tényező.
Jelenlegi gazdasági eredményeik alapján a KKE-i térség régiói – kizárólag a
fővárosi térségek –, az ún. „potenciális MEGA” (potentional MEGA) kategóriába
esnek, vagyis gazdasági fejlettségük, országuk fejlődésében betöltött kiemelkedő
szerepük, erőteljes gazdasági növekedésük alapján a lehetséges fejlesztési
centrumok csoportjába kerültek. Az unió átlagánál magasabb gazdasági fejlődés,
valamint a kedvező földrajzi elhelyezkedés az unió keleti piaca felé, továbbá a
nemzetközi összehasonlításban magas külföldi működőtőke a régió gyors felzárkózásának
biztosítéka. Az alacsony foglalkoztatottsági ráta, a kutatás-fejlesztésben
az állami rész alacsony aránya, a meglehetősen aszimmetrikus vállalatszerkezet
ugyanakkor jól mutatják a KKE-i térség régióinak sebezhetőségét. 11 (Az
egyes fejlettségi kategóriák régióinak gazdasági, foglalkoztatottsági és növekedési
arányait a Függelék 1. táblázata tartalmazza.)
Természetesen a versenyképesség és az egyes régiók nagysága között nem
lehet egyenes arányosságot tételezni. 12 Ugyanakkor ezek a régiók kellő potenciállal
rendelkeznek ahhoz, hogy a tágabban értelmezett vonzáskörzetük számára