A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

212 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK 4. Az első fecske? Luxemburg tartomány 2003-ban egy olyan konferenciát szervezett, amelynek központi témája a sport volt. Ezen a konferencián fogalmazódott meg az Euranest 6 (az Európai Régiók Szövetsége a Természetért, Környezetért, Sportért és Turizmusért projekt rövidítése) elnevezésű szervezet létrehozása. A résztvevő helyi közösségek ugyanis a vidékfejlesztés, környezetvédelem, sport és idegenforgalom vonatkozásában hasonló problémákat fogalmaztak meg. Mindannyian egyetértettek továbbá abban, hogy a sportrendezvények közös megszervezésének akár makrogazdasági hatásai is lehetnek. Ennek ismeretében közös határozatot fogadtak el arra vonatkozóan, hogy tapasztalataikat és javaslataikat összegyűjtik e témakörben, és azt hozzáférhetővé teszik más régiók számára is. Ezen elhatározás folytatásaként javaslatot tettek egy EGTC mint a következő időszak területi együttműködési eszközének létrehozására, a már meglévő struktúra átalakításával. Az EGTC-re vonatkozó általános célkitűzésre, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósítására és a meglévő források közös megszerzésére figyelemmel stratégiai és operatív hálózatot kívántak kialakítani a kiemelt partnerek (tagok) között, így a területi önkormányzatok, edzők, megfigyelők között. A tervezett EGTC konkrét célkitűzései az alábbiak lennének: • stratégiai döntéshozatali mechanizmus kifejlesztése, • tudás- és tapasztalatcsere a területi önkormányzatok között, • a nagyobb eseményekre termékek, eszközök beszerzése a nagyobb gazdasági hatás elérése érdekében, • szolgáltatás-fejlesztés, mint például a sportmenedzserek képzése, • köz- és magánszervezetek bevonása a projektek támogatásához, • a sportturizmus fejlesztése. Amint azt az EGTC-t statuáló közösségi rendelet vonatkozásában részletesen ismertettük, az EGTC két alapfunkciója egyrészt és elsődlegesen a Közösség társfinanszírozásában megvalósuló területi együttműködési programok, másrészt az egyéni fellépések végrehajtása a Közösség pénzügyi hozzájárulásával vagy anélkül. Az Euranest projekt tevékenységét tekintve megfelel ezen keretfeltételeknek is. A szervezet lehetséges partnereinek és célkitűzésinek meghatározását követően szükséges – az EGTC majdani alapszabályára is tekintettel – a konkrét feladatok meghatározása. A szövetség tagjainak tapasztalataira és hatáskörére építve pedig néhány közösen ellátandó feladat már meghatározható, így: • a sport, turizmus, gazdaság, foglakoztatás, szabadidő-eltöltés és környezetvédelem témakörökben szervezett szakmai tréningek fejlesztése csakúgy, mint az edzőtanfolyamok és sportmenedzser-képzések támogatása, • a tagok számára szolgáltatásnyújtás, így statisztika, makrogazdasági tanulmányok és marketing tervek készítése,
ZÖLD-NAGY VIKTÓRIA: AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS 213 • szemináriumok, konferenciák szervezése, • az csoportosulás tevékenységével kapcsolatos témakörökben virtuális könyvtár és adatbázis kifejlesztése, • közös projektek és PPP 7 konstrukciók kialakításának támogatása. 5. Az EGTC helyett/mellett alkalmazható, már meglévő és új jogintézmények, eszközök Az EGTC vonatkozásában kifejtett szempontokat figyelembe véve, az új jogintézmény alkalmazása még számos problémát vet fel, különösen például a tagállami jogrendszerbe illesztése tekintetében. Mindezekre tekintettel az adott együttműködés kialakítása szempontjából meg kell fontolni, hogy melyik, a célzottan a határon átnyúló együttműködések vonatkozásában kidolgozott jogi eszköz alkalmazása a leghatékonyabb. Így például fel kell hívni a figyelmet a már két évtizede létező európai gazdasági egyesülésre (Európai Tanács, 1985), amely ismert forma, és a tagállamokban 1985 óta több százat hoztak létre. Bár a rendelet preambulumának (4) bekezdése szerint az európai gazdasági egyesülés nem bizonyult megfelelő formának a határon átnyúló együttműködés strukturált szervezésére, ennek elbírálása véleményem szerint mindig az adott szervezetek létrehozásának indokai, célkitűzési, feladatai alapján történhet meg. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az EGTCvel kapcsolatban felmerült kérdéssel, jogértelmezési nehézséggel szemben az európai gazdasági egyesülésre vonatkozóan belső jogi szempontból valamennyi tagállamban megfelelően tisztázott és bevett gyakorlat működik. A határmenti együttműködés tárgyában ugyanakkor meg kell említeni a Magyarország által is aláírt és kihirdetett, az Európa Tanács keretén belül létrehozott, a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről szóló, 1980. május 21-én, Madridban kelt Európai Keretegyezményt. A Madridi Egyezményhez Magyarország 1997-ben csatlakozott (1997. évi XXIV. törvény). A Keretegyezmény a közösségi jogalkotási célkitűzéssel azonos megfontolásoktól vezérelve megteremti a határmenti önkormányzatok és regionális hatóságok közötti együttműködés nemzetközi jogi alapját, beleértve külön szervezetek alakítását is. A közösségi rendelet egyébiránt a keretegyezménnyel – és különösen a keretegyezménnyel összefüggésben, de vélhetően önálló jogi eszközként elfogadásra kerülő, a területi együttműködés határmenti csoportjára (TGTC) vonatkozó egységes törvényt tartalmazó európai egyezmény-tervezettel – igen sok hasonlóságot mutat a szabályozás technikája és a szabályozandó tárgykörök tekintetében. A keretegyezménynek az Európai Unió jelenlegi tagállamai közül – Ciprus, Görögország, Észtország kivételével – 22 ország a tagja, és a többi, csatlakozási tárgyalásokat folytató állam szintén részese e szerződésnek (Bulgária, Horvátország, Románia). Így bár három uniós tagállam jelenleg nem tagja a keretegyezménynek, az egyezmény 10. cikke szerint az Európa Tanács Miniszteri
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133:
Page 134 and 135:
Page 136 and 137:
Page 138 and 139:
Page 140 and 141:
Page 142 and 143:
Page 144 and 145:
Page 146 and 147:
Page 148 and 149:
Page 150 and 151:
Page 152 and 153:
Page 154 and 155:
Page 156 and 157:
Page 158 and 159:
Page 160 and 161:
Page 162 and 163:
Page 164 and 165: 162 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 176 and 177: Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 194 and 195: Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 219 and 220: A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221: Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK