A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
182<br />
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK<br />
későbbi gazdasági kooperációra, így teremtve meg a kooperáció anyagi formáit is<br />
(Kretz, 2000).<br />
A határmenti térség gazdasági életének, az ott élő népesség gazdasági kapcsolatainak<br />
meghatározó szegmense a bevásárlóturizmus. A szinte kizárólag<br />
magyar oldalon tapasztalható jelenség kiváltó oka a két ország közötti legális<br />
kereskedelem meglevő korlátai, valamint a hazainál jóval alacsonyabb romániai<br />
életszínvonal. A bevásárlóturizmus legintenzívebben a határ közvetlen szomszédságában<br />
fekvő településeken, és a négy megye határhoz közeli városaiban<br />
jelentkezik. A bevásárlóturizmus leggyakoribb résztvevői azok a román és ukrán<br />
magánszemélyek, akik az ottani áruhiány, vagy a speciális termék vámokkal<br />
terhelt romániai és ukrajnai magas ára miatt utaznak a magyar oldalra. Ezek az<br />
emberek többségében szervezett módon, buszokkal érkeznek Magyarországra,<br />
hogy ott piacokon, szakboltokban beszerezzék a számukra szükséges árut.<br />
A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok sajnos a szürke és fekete gazdaság<br />
területén növekedtek legintenzívebben. A határmenti térség rossz gazdasági körülményei<br />
hozzájárulnak a szürke- és feketegazdaság virágzásához, így a határmenti<br />
térségben a feketegazdaság aránya számottevő. A feketegazdaság egyik, a<br />
foglalkoztatási helyzetet befolyásoló aspektusa a feketemunka. A térségben jelentős<br />
szerepet játszik a feketemunkások serege, akiknek többsége a határon<br />
túlról, Romániából és Ukrajnából érkezik. Az ottani, a hazainál kedvezőtlenebb<br />
foglalkoztatási helyzet, a rossz munkakörülmények, és az alacsony munkabérek<br />
miatt sokan próbálnak szerencsét Magyarországon, köztük sokan a határmenti<br />
térségben. A feketemunkások többsége a mezőgazdaságban, főként idénymunkásként<br />
vállal munkát, vagy az építőiparban helyezkedik el (Laky et al., 2000).<br />
Az Északkelet-Alföldön a kulturális jellegű együttműködések jelentik a határon<br />
átnyúló kapcsolatok leginkább működő és legsokszínűbb formáját. Ezek<br />
nagy múltra tekintenek vissza, hiszen az elmúlt rendszerben a határok átjárhatóságának<br />
nehézségei miatt szinte kizárólag csak a kulturális kapcsolatok kaptak<br />
létjogosultságot. A rendszerváltás óta eltelt időszakot is elsősorban a kulturális<br />
kapcsolatok jellemezték, melyeknél a megyei és a települési önkormányzatok<br />
kezdeményezései mellett a civil szervezetek közreműködése is egyre inkább<br />
meghatározó volt. Az önkormányzatok kulturális jellegű együttműködési megállapodásain<br />
kívül a kulturális kapcsolatok fontos színterei a különböző nemzetközi<br />
kulturális rendezvények (néptáncfesztiválok, kórusversenyek, különböző<br />
zenei- és folklórrendezvények stb.), valamint a civil szervezetek (fotóklubok,<br />
művészeti együttesek stb.) rendezvényei (Kretz, 2000).<br />
A kulturális együttműködési programok között leggyakoribbak az egy vagy<br />
több település által megrendezett eseményeken való közös részvétel, közösen lebonyolított<br />
kulturális, népművészeti és sportesemények, csereprogramok, színházi<br />
találkozók, nemzetiségi találkozók. A kapcsolatok intézményesült – megyei,<br />
kistérségi, társulási, helyi önkormányzati – és nem intézményesült formában is<br />
megjelennek.<br />
A határmenti humánkapcsolatok természetére jellemző, hogy a magyar-magyar<br />
relációk sokkal inkább jelentkeznek, mint a magyarok és románok közötti<br />
kapcsolatok. Ez többek között a nyelvi akadályoknak, valamint annak köszön-
Change language