A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
SCHNEIDER GÁBOR: AZ EURÓPAI FŐVÁROSI ÉS METROPOLISZ RÉGIÓK<br />
123<br />
igazgatási szolgáltatás-ellátási együttműködést tudtak kialakítani. Ebben kulcsfogalom<br />
a komparatív előnyök kihasználása, az erősségek erősítése (Stärken zu<br />
stärken), amely a regionális gazdaság fokozatos erősödéséhez vezet. A regionális<br />
kormányzás feladata a térség szempontjait meghatározó klaszterpolitika kidolgozása,<br />
illetve a térségi fejlesztési prioritások meghatározása. Ez utóbbi szempont<br />
alapján sok hasonlóság mutatható ki a hazai regionális fejlesztési tanácsok<br />
és ügynökségeik feladataival. Mindezekhez azonban elengedhetetlen szempont<br />
a többszintű és feladatköreiben világosan különválasztott kormányzási szintek,<br />
valamint a széleskörű partnerség kialakítása. A német példa alapján – e feltételek<br />
érvényesülése után – gyakorlatilag mindegy, hogy az egyes régiók milyen<br />
intézményi struktúrát hoztak létre a fejlesztési és koordinálási funkciók térségi<br />
összehangolására. Ezt a helyi szint adottságai, az általánosságban bevett közigazgatási<br />
és területfejlesztési struktúrák alakították ki.<br />
A MEGÁ-k versenyképességét két szempontból is elemezhetjük. Egyfelől az<br />
adott régión belüli feltételek oldaláról, ami a gazdasági és infrastrukturális lehetőségek,<br />
a többszintű kormányzás jellege és az együttműködés intézményesülésének<br />
mértékével jellemezhető leginkább. Ez a nagyváros és vonzáskörzetének<br />
együttműködését jelenti. E kérdés is további két részre bontható az alapján, hogy<br />
a térségben egy gazdaságilag meghatározó nagyváros van (pl. Hamburg vagy<br />
München esete) vagy esetleg többcentrumú fejlesztési központokról és a hozzájuk<br />
kapcsolódó vonzáskörzetekről van szó (pl. Rajna-Ruhr-vidéki Régió, Hannover–Braunschweig–Göttingeni<br />
Régió). Másrészről az egyes régiók kapcsolata<br />
a többi régióval is meghatározó, hiszen e regionális modell lényege a hálózatiság<br />
jelentette szinergiákban rejlik. A hálózatiságot is két szempontból tudjuk<br />
vizsgálni: egyfelől a nagyvárosi térségek együttműködésének fokaként országos<br />
viszonylatban, másfelől azt jellemzi, hogy az egyes régió miként tudott bekapcsolódni<br />
a nemzetközi nagyvárosi térségek hálózatába. A KMR szempontjából<br />
elsősorban a nemzetközi dimenzió a lényeges, az ún. transzeurópai nagyvárosi<br />
régiók hálózatának működése. Ehhez a németországi MEGÁ-k jó kutatási lehetőséget<br />
biztosítanak.<br />
A német MEGÁ-k nemzetközi versenyképességét két tényező mentén lehet<br />
jellemezni:<br />
• a régió jelentősége (Bedeutung),<br />
• a régió kisugárzása és attraktivitása (Ausstrahlung).<br />
Az első tényező a politikai, gazdasági és szocio-kulturális tényezőkkel vizsgálható.<br />
A német föderális szerkezetből adódóan az egyes térségek erőteljes politikai<br />
és gazdasági önállósággal rendelkeznek, de egyértelmű gazdasági fölény<br />
jellemzi a bajorországi, baden-württembergi, hesseni térséget, a Ruhr-vidéket és<br />
az északi Hansa városokat. Ez a többpólusú Németország esetén is jelentős gazdasági<br />
és társadalmi különbségekhez vezetett. Ezzel szemben áll a politikailag<br />
és kulturálisan fokozatosan erősödő Berlin-Brandenburgi Fővárosi Régió, amely<br />
jelentőségét a főváros növekedő politikai súlyának 27 és nemzetközi jellegének<br />
köszönheti. A demográfiai és szociális adottságok alapján szintén elmondható,
Change language