A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
HARDI TAMÁS: AZ EURORÉGIÓK MINT A HATÁRON ÁTNYÚLÓ FEJLESZTÉS ESZKÖZEI<br />
37<br />
• Az első világháború után keletkezett problémákat a szocializmus évtizedeinek<br />
fejlesztési politikája tovább erősítette, hátrányos helyzetbe hozva, a<br />
perferizálódást erősítve ezzel több határ menti térségben, mindenek előtt az<br />
osztrák–magyar határon.<br />
A kilencvenes években a határ menti területek helyzete alapvetően megváltozott.<br />
A nyugati, különösen az északnyugati területeken a határ menti helyzet<br />
felértékelődött, korán jelentkezett a beáramló működő tőke, jelentőssé vált<br />
a munkaerő áramlás is. Ezzel szemben a periférikus helyzetű határ menti térségekben<br />
(különösen az ukrán–magyar, román–magyar határ, a szlovák–magyar<br />
határ keleti fele) a periféria helyzet erősödését, a nehéz földrajzi körülmények<br />
között élők munkaerő-piaci diszkriminációját, valamint a hátrányos helyzetű<br />
népesség arányának jelentős növekedését tapasztalhatjuk.<br />
Összességében tehát megállapítható, hogy a határ menti térségek között megfigyelhető<br />
fejlettségbeli és a fejlődi irányok közötti különbségek a kilencvenes<br />
években növekedésnek indultak. A Kárpát-medence északnyugati része szerencsés<br />
földrajzi adottságainak köszönheti, hogy a határtérségek fejlődése felgyorsulhatott<br />
– ugyanis a térség három központjának (Bécs, Pozsony, Budapest) tengelyében<br />
helyezkedik el. Ezzel szemben a 20. században periférikussá tett határ<br />
menti területek esetében gyenge fejlettségű térségekkel találkozunk mindegyik<br />
oldalon, melyek elvesztett fejlődési lehetőségeiket egyáltalán nem vagy csak részben<br />
tudták pótolni a kilencvenes években. A határon átnyúló kapcsolatok helyreállítása<br />
tehát a fejlett területek további fejlődése, illetve a periférikus területek<br />
elzártságának oldása szempontjából kiemelkedő fontossággal bírnak.<br />
2. Kapcsolatok és együttműködések<br />
Magyarország számára stratégiai fontosságú a határmenti együttműködések kialakítása.<br />
Területünkhöz viszonyítva határaink hossza nagy, lakosságunk nagy<br />
része – uniós mércével mérve – határtérségben él, hiszen a 19 magyar megyéből<br />
14 megyénk határos valamely szomszédos országgal (Enyedi és Horváth, 2003:<br />
446). A határon átnyúló együttműködések igénye egyidős a határainkkal. Az első<br />
világháború után Az egyik napról a másikra megszakított kapcsolatok tovább éltek,<br />
sok tulajdonos szerette volna tovább művelni a földjét, gazdasági egységek<br />
maradtak nyersanyag vagy piac nélkül. Így már az 1920-as években megszülettek<br />
az első egyezmények Ausztriával. Ezek szabályozták a határ mentén élők<br />
életét, a határátlépés lehetőségeit. Érdekes példája ennek Brennbergbánya esete,<br />
ahol a kőszénbánya üzeme Magyarországon maradt, míg a fejtés és a munkások<br />
egy része Ausztriához került. A két állam megállapodott abban, hogy a magyar<br />
bányafelügyelőség hivatott ellenőrizni az osztrák oldali bányászati tevékenységet<br />
is, s a munkások is teljesen szabadon léphetik át a határt. Hasonló egyezmények<br />
sora segítette pl. a terménybetakarítást, a mindennapi munkába járást, az<br />
erdészetet stb. (Sallai, 2003). Ezek az együttműködések azonban csak Ausztria<br />
német megszállásáig funkcionálhattak szabadon. A második világháború után,
Change language