A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
KAISER TAMÁS ÉS KIS-VARGA JUDIT: ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS HÁZON KÍVÜL<br />
59<br />
a strukturális alapok reformja folytán 2007-től kiszorulnak az 1. célkitűzésbe<br />
tartozó támogatásokból. Az ő céljuk az volt, hogy ne a 2. célkitűzés „bevezető”<br />
(phasing-in), hanem inkább az 1. célkitűzés „kivezető” (phasing-out) státuszát<br />
kapják meg. A javaslatukat annyiban fogadták el, hogy pozíciójuk a „2. célkitűzésbe<br />
való bevezetés” lett, viszont az 1. célkitűzés kritérium rendszerét alkalmazhatják.<br />
A Régiók Bizottsága is sokat tehet a lobbizás sikeréért. Tanácsadó és konzultatív<br />
testületként hatalma a „jó érvelés és a meggyőzés” erejében rejlik. Elsőként<br />
el kell érni, hogy az adott régió képviselője legyen az adott dokumentumért felelős<br />
előadó, a „rapporteur”, aki többek között szakértőket jelölhet ki a Régiók<br />
Bizottsága álláspontjának kidolgozására. Ezt követik az uniós intézményekkel<br />
folytatott tanácskozások, illetve, ha az érintett ügyben konferenciát rendeznek,<br />
akkor a Régiók Bizottságát az előadó képviseli. Valójában persze a Régiók Bizottságának<br />
álláspontja nem tükrözheti kizárólag egyetlen régió érdekeit, mégis, nagyobb<br />
befolyást és több lehetőséget ad, ha sikerül befolyást gyakorolni az előadó<br />
tevékenységére.<br />
Ebből is látszik, hogy mennyire fontos a számos találkozó, a kapcsolatok kiépítése<br />
és az események folyamatos nyomon követése, ehhez pedig elengedhetetlen<br />
az állandó és erőteljes brüsszeli jelenlét. Ahhoz, hogy „megfelelő időben,<br />
megfelelő helyen, a megfelelő személytől megszerezzék a megfelelő információt”,<br />
elsősorban az kell, hogy az iroda munkatársainak kiterjedt kapcsolatrendszere<br />
legyen az Európai Unió intézményeivel és a hozzájuk hasonló irodákkal is<br />
(Heichlinger, 1999: 15). Ezért is van nagyon fontos szerepe a már több ízben említett<br />
apparátusnak és a hálózatépítésnek. Mivel tevékenységük sikere sokszor<br />
a képviselet által felhalmozott kapcsolati tőke függvénye, az irodák személyi<br />
állományában többnyire van olyan munkatárs, aki korábban valamely európai<br />
uniós intézménynél dolgozott. Amellett, hogy belülről ismeri a döntéshozatali<br />
folyamatokat, olyan kapcsolatokkal is rendelkezik, amelyek megkönnyítik az<br />
iroda tevékenységének ellátását. A hasonló irodákkal kialakított informális kapcsolatok<br />
szövevényes hálójának megteremtése pedig különösen akkor hasznos,<br />
amennyiben valamely projekt megvalósításához, vagy egy közös ügy mentén<br />
létrehozandó lobbicsoport megszervezéséhez keres partnert egy régió. A helyismeret<br />
révén alkalom nyílik annak megismerése is, hogy milyen hagyományok,<br />
tapasztalatok, érdekek irányítják a közpolitikákat a különböző tagállamokban,<br />
melyek különböznek a saját országukban használtaktól, és melyek azok, amelyek<br />
már széles körben ismertek.<br />
3. Az alapítás és a működtetés praktikus szempontjai,<br />
avagy: költözzünk be a házba!<br />
Egy képviselet megnyitásához vezető úton az első lépés a megfelelő ingatlan kiválasztása.<br />
A regionális képviseletek többsége az EU-intézmények közelében található,<br />
így érdemes ebben a városrészben ingatlant keresni, amelyben számos<br />
ingatlanközvetítő áll az érdeklődők rendelkezésére. Az irodák bérlése írásbeli