A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

SIMON ZOLTÁN: REGIONÁLIS ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBNA
171
Jegyzetek
1 Az elmúlt években több alkalommal került sor jelentősebb demonstrációkra, különösen Strasbourgban,
az Európai Parlament plenáris üléseinek napirendjén szereplő vitapontok kapcsán.
Ezek közül jelentős közfigyelmet kapott például a 2006 februárjában a kikötői szolgáltatások
liberalizációjáról szóló előterjesztés kapcsán szervezett tiltakozás, melynek során Európa számos
országából több ezer kikötői munkás gyűlt össze a Parlament székhelyén. Az erőszakos
elemeket sem nélkülöző véleménynyilvánítás hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Parlament
végül elvetette a Bizottság és a Tanács által támogatott javaslatot. Hasonló megmozdulásokra
került sor az elmúlt hónapokban – többek között – a REACH-szabályozás és a Bolkestein-irányelv
kapcsán.
2 A Bizottság szerint ugyanis „az európai polgárok sajnálatos módon úgy érzik, hogy viszonylag
korlátozott ismeretekkel rendelkeznek az Európai Unióval kapcsolatban. A polgárok ugyanakkor
egyre több elvárást fogalmaznak meg a közintézmények átláthatóságával szemben” (Európai
Bizottság, 2006). Ez különösen érinti a tagállamokkal partneri viszonyban felhasznált
megosztott kezelésű forrásokat – így a közös mezőgazdasági és halászati politika, a strukturális
alapok, a Kohéziós Alap és az Európai Menekültügyi Alap körébe tartozó összegeket –, melyek
az EU költségvetésének 75,7 százalékát, azaz évente 86,6 milliárd eurót tesznek ki. Ezen források
kedvezményezettjeire vonatkozó információk jelenleg a tagállamok hatáskörébe tartoznak,
és nyilvánosságra hozataluk a nemzeti kormányok belátásán múlik, illetve az egyes tagállamokban
alkalmazott gyakorlat függvénye. A Bizottság így arra a következtetésre jutott, hogy
„a tagállamokra vonatkozó bármely konzisztens, általános kötelezettségnek ezért új uniós jogi
keretre kellene támaszkodnia, amely az összes tagállamban közvetlenül alkalmazható lenne,
ezáltal biztosítva az EU-alapok kedvezményezettjeire irányuló konzekvens megközelítést.”
(ibid)
3 A magyar érdekek esetében is gyakori kérdés a „nemzeti érdek” szerepe és tartalma az Európai
Unióban. Vannak, akik a nemzeti érdekeket a közösségi döntéshozatali folyamatok kulcstényezőinek
tartják; mások elismerik a fontosságukat, azonban csupán a versengő érdektörekvések
egyikeként tekintenek rájuk; megint mások a nemzeti érdek fogalmát meghaladottnak
ítélik, arra való hivatkozással, hogy ezek mára feloldódtak egyéb érdekek sokaságában, illetve
a tagállami és közösségi közpolitikai döntésekben. A nemzeti érdek, amennyiben elismerjük a
létezését, több szinten elhelyezkedő érdekek hálózata. Első szintjén az „állami érdekek”, azaz
a nemzeti kormányzat által hivatalosan képviselt érdektörekvések; második szintjén a „félállami
érdekek”, azaz elsősorban a regionális és helyi érdektörekvések; harmadik szintjén a
nemzeti szempontból meghatározó partikuláris érdektörekvések, így például valamely nemzeti
nagyvállalat érdekei; negyedik szintjén pedig a tagállamhoz kötődő egyéb partikuláris érdekek
jelennek meg. Ezek az érdektörekvések „forrás-orientált” érdekek mellett „identitás-orientált”
érdekeket is hordoznak, mint amilyen Magyarország esetében például a határon túli magyar
közösségek védelme és támogatása. (A kifejezések használatához lásd: McLaren, 2006)
4 Ami a földrajzi és geopolitikai adottságokat illeti, Magyarország – sokak meggyőződésével
ellentétben – nem kisméretű, hanem közepes tagállam az Európai Unióban, hiszen területe
alapján a tizenkettedik, népessége szerint a tizenharmadik helyet foglalja el a „huszonhetek”
mezőnyében. Ugyanakkor geopolitikai helyzete – mivel az unió külső határát jelenti olyan
stratégiailag fontos országok felé, mint a tagjelölt Horvátország, illetve az európai szomszédságpolitika
kulcsországai, Szerbia és Ukrajna – sajátos értéket hordoz.
Hasonlóan fontos tényező Magyarország gazdasági teljesítménye. A gazdasági befolyás
ugyanis nem csupán az adott tagállam álláspontjának súlyát határozza meg, de kijelöli természetes
szövetségesei körét is. A magyar gazdaság teljesítménye igazolja az ország uniós középmezőnyben
elfoglalt helyét. A hazai gazdaság teljes mértékben beilleszkedett az Európai Unió