A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
HARDI TAMÁS: AZ EURORÉGIÓK MINT A HATÁRON ÁTNYÚLÓ FEJLESZTÉS ESZKÖZEI<br />
41<br />
A jövő vélhetően azoké a szervezeteké lesz, amelyek valós érdekeltségek mentén<br />
szerveződtek meg. Főként a szlovák–magyar határ mentén valósulnak meg<br />
olyan eurorégiók, amelyek már az átjárhatóvá vált határnak köszönhető lehetőségek<br />
és felmerülő problémák tudatos megoldását is felvállalják. A szlovák<br />
területfejlesztés is komoly lehetőségeket lát a határon átnyúló együttműködésekben<br />
(Lelkes, 2004). Az Ister–Granum Eurorégió céljai között szerepel a települési<br />
szolgáltatások határon átnyúló igénybevételi lehetőségeinek kidolgozása<br />
(pl. esztergomi kórház), valamint a határon átnyúló ingázás problémáinak áttekintése.<br />
Ezek az eurorégiók fontos szerepet tölthetnek be abban, hogy felhívják<br />
a figyelmet a fenti területeken jelentkező problémák megoldásához szükséges<br />
jogszabályi módosításokra, s olyan támogatásokra pályázzanak, melyek lehetővé<br />
teszik mintaprojektek kidolgozását, illetve azok tervezését, tudományos megalapozását.<br />
Az eredményes, nagyobb léptékű kezdeményezések példája az osztrák–szlovák–magyar(–cseh)<br />
hármas(négyes)határ térségben kialakuló Centrope projekt.<br />
Bécs korábbi vonzáskörzetének helyreállítása a célja. Az együttműködés 2003<br />
őszén jött létre, bécsi székhellyel. Területileg Dél-Morvaországot, Pozsonyt és<br />
Nagyszombat megyét, Győr-Moson-Sopron és Vas megyéket, valamint Bécset,<br />
Alsó-Ausztriát és Burgenlandot foglalja magába. A szerveződés elsősorban Bécs<br />
érdekeltségére épül. Kialakítását gazdasági, vonzáskörzeti elemzések előzték<br />
meg, célja a gazdasági fejlődés elősegítése, a komplementer lehetőségek kihasználása,<br />
egy közös, nagy urbánus tér létrehozása. A projekt mögött jelentős uniós<br />
források állnak. Valójában ez az a térség, ahol először kialakulhat egy valódi, határon<br />
átnyúló régió a Kárpát-medencében, melynek révén a térség Közép-Európa<br />
egyik legdinamikusabb, határon átnyúló régiójává válhat.<br />
Összegzés<br />
Mint láttuk, fontos összefüggés van a határ és határtérség jellemzői és az együttműködések<br />
kialakulása, ill. sikeressége között. Ezek a jelenségek túlmutatnak az<br />
adminisztratív és financiális környezeten, ami természetesen befolyásolja – bár<br />
nem kizárólagosan – ezeket a folyamatokat. Térségünkben a határok funkciói<br />
az elmúlt évtizedben jelentős változáson mentek át. Olyan változásokon, melyek<br />
néhol elősegítették, másutt gátolták a határtérségek egymásra találását, a<br />
közös határzóna kialakulását. Ezek egy része szabályozási, ill. infrastrukturális<br />
elem, ám egy része ennél sokkal mélyebben gyökerezik: etnikai, nemzetfelfogási<br />
kérdés, amire természetesen hatással van az adott határterület halmozott<br />
periférikus helyzete is. Míg egyfelől ezek a problémák zárt, határvonal jellegű<br />
államhatárokat fejlesztenek térségünkben, addig más adottságú területeken inkább<br />
az EU felé tartó, az „open border” koncepciót célzó határszakaszok alakulnak<br />
ki. A Kárpát-medencében már jelenleg is megosztottság tapasztalható, s ez<br />
csak erősödni fog a schengeni határok bevezetésével. Ezen határok szigorúságának,<br />
szűrő hatásának erősödése nem kedvez az együttműködések számbeli és<br />
tartalmi növekedésének. Magyarország szempontjából pozitív szcenárió az, ha
Change language