A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

204
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK
fentiekben részletesen ismertetett szabályok megalkotásával nem alapít új hatásköröket
a nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok számára, miután:
• az EGTC létrehozása önmagában nem feltételez speciális hatáskört. A feladatok
telepítése az EGTC-re ugyanis a tagoknak csak a nemzeti szabályozásban
meglévő és az egyes tagállamok intézményi struktúrájával összefüggő jogkörét
érinti;
• az EGTC csak olyan feladatokat lát el, amelyekkel az állam, a regionális és
a helyi önkormányzatok megbízták a területi együttműködési programok, vagy a
Bizottság pénzügyi közreműködése nélküli együttműködési akciók végrehajtása
érdekében kötött egyezmény keretében. Ennélfogva a hatáskör-átruházás szigorúan
az egyezményben foglalt akciókhoz kötődik és a részes felek általi ellenőrzése
alatt állnak.
Az EGTC tevékenysége tekintetében azonban a rendelet egy további szűkítést
tesz, mégpedig a jogkör típusa szerint. Így a csoportosulásra a tagjai által bízott
feladatok nem érintik a közjog által rájuk ruházott hatáskörök gyakorlását, és az
állam vagy egyéb közigazgatási hatóságok általános érdekeinek védelmét célzó
feladatok – például a rendőrségi és szabályozói hatáskörök, igazságügyi és külpolitikai
feladatok – ellátását (7. cikk (4) bek.). Erre a korlátozásra a jogalkotó már
a Preambulumban is utalt, az alábbiak szerint: „hangsúlyozni kell, hogy a regionális
vagy helyi hatóságok által hatóságként gyakorolt hatáskörök, különösen
a rendőrségi és a szabályozói hatáskörök, nem képezhetik egyezmény tárgyát.”
(A tagok ugyanis az EGTC különös célkitűzésit és feladatait az egyezményben
határozzák meg.) Így a közösségi rendelet egyértelműen meghatározza, hogy az
EGTC nem ruházható fel közhatalmi jogosítványokkal, azonban mindezektől
függetlenül, különösen figyelembe véve a jogi eszköz bevezetésének indokait,
minden más közszolgáltatási tevékenység ellátásával az EGTCC megbízható.
2.8. Az EGTC alapdokumentumai, felépítése
A rendelet 8–11. cikkei a tagok alapítással és működéssel összefüggő alapvető
feladatait határozzák meg, így az egyezmény és az alapszabály elfogadását, az
EGTC szerveinek létrehozását és a költségvetés összeállítását. Az EGTC két
alapdokumentuma az egyezmény és az alapszabály. A tagok mind az egyezményt,
mind az alapszabályt egyhangúlag fogadják el. A 8. cikk (2) bekezdése
értelmében az egyezményben meg kell határozni:
• a csoportosulás nevét és létesítő okirat szerinti székhelyét, amelynek annak
a tagállam területén kell lennie, amelynek joga szerint legalább egy
tagját alapították;
• annak a területnek a kiterjedését, amelyen a csoportosulás elláthatja a feladatait;