A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

42
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK
a szomszédos országok közül többen nyernek felvételt az EU-ba, a negatív pedig
az, ha a bővítésből kimaradt országok élére nacionalista vezetés kerül, mely
határainak szigorítására, esetleg megváltoztatására törekszik. Ez óhatatlanul a
kezdődő együttműködések végét, ezáltal keleti és déli határrégióink további periferizálódását
jelentené.
Magyarországon belül is jelentős eltérések tapasztalhatók attól függően, hogy
az ország melyik határáról van szó. Míg határaink nagy részén viszonylag gyenge
az együttműködési aktivitás, addig nyugaton és északon ez a kapcsolat közvetlenebb,
kiépültebb. A rendszerváltó államokkal közös határainkon a tapasztalat
hiánya, az eltérő intézményrendszer, s sokszor a kialakult ellentétek lassították
az együttműködést. A térség gazdasági fejlődése magával hozta a kapcsolatok
bővülését. A napi kapcsolatok számának növekedése – elsősorban a bevásárlás
és a munka kapcsán – azonban hozzájárulhatnak, hogy a határ mentén élők
korábbi természetes mozgástere újra kialakuljon. Ennek alapvető feltételei az újonnan
nyitott határátkelőhelyek. Veszélye azonban a kialakuló versenyhelyzet,
ami olyan sztereotípiák erősödéséhez vezethet, amely elsősorban a „mi” és az
„idegen” között differenciál. Ellenszere lehet a sűrű kapcsolati háló, az együttműködések
rendszere. A lakossági interakciók számának és gyakoriságának növekedése
biztosítja csak azt az alapot, melyen a kétoldalú hivatalos törekvések
kialakíthatják a határokat valóban átlépő együttműködéseket, a „határ nélküli
régiót”.
A kilencvenes évek alapvető változást hoztak a határaink mentén élők életében.
A 20. században keletkezett határproblémák a század utolsó évtizedében
ismét felszínre törtek, ám az átmenet végére kialakuló határon átnyúló kapcsolatok,
régiók sikeres választ adhatnak ezekre a gondokra. A problémák ellenére
ez az évtized olyan folyamatokat indított el a határok mentén, melyek pozitív
hatást gyakorolhatnak a medence egészének életére, kiküszöbölve azokat a súlyos
hiányosságokat, melyeket a 20. század világégései és totalitárius rendszerei
okoztak a Kárpát-medencében.
Hivatkozások
Courlet, Claude (1988): La frontiere: couture ou coupure? (A határ: híd vagy szakadék), Économie
et humanisme, No. 301, pp. 5–12
Enyedi György és Horváth Gyula (szerk.) (2003). Táj, település, régió, Magyar Tudománytár sorozat,
Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó
Hansen, Niles (1983): International Cooperation in Border Regions: an Overwiew and Research
Agenda (Nemzetközi együttműködés a határrégiókban: áttekintés és kutatási terv, International
Regional Science Review, Vol. 8, No. 3, pp. 456–477
Hardi Tamás (1999): A határ és az ember – Az osztrák-magyar határ mentén élők képe a határról
és a „másik oldalról”, in: Nárai és Rechnitzer, pp. 159–189
Lelkes Gábor (2004): Dél-Szlovákia fejlődési irányai, in: Horváth Gyula (szerk.): Dél-Szlovákia,
(Sorozatcím: A Kárpát-medence régiói 2.), Budapest-Pécs: MTA RKK–Dialóg Campus Kiadó,
pp. 465–498