A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
208<br />
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK<br />
az 1995-ös Bayonne Szerződés Franciaország és Spanyolország között, illetve<br />
a Franciaország, Németország, Luxemburg és Svájc között 1996-ban létrejött<br />
Karlsruhe Megállapodás már kialakították az együttműködések általános<br />
jogi kereteit, és olyan végrehajtási eszközöket vezettek be, amelyek a határmenti<br />
együttműködések hatékonyságát nagyban segítették a tagok számára. A Karlsruhe<br />
Megállapodás mindezeken túl létrehozta a „határmenti együttműködés helyi<br />
csoportját” is mint jogi személyiséggel rendelkező együttműködési formát. Megjegyzem,<br />
hogy a jogalkotás folyamán felmerült a már létező, területi együttműködési<br />
megállapodásokra való utalás szükségessége a normaszövegben, azonban<br />
a javaslatok nem kaptak kellő támogatást.<br />
A már meglévő együttműködéseket a rendelet annyiban érinti, hogy lehetővé<br />
teszi – amennyiben valamely tagállam nemzeti joga megköveteli – hogy a tagállam<br />
összeállítson egy átfogó listát, amely tartalmazza valamely csoportosulás<br />
adott tagállamának joga alapján létrejött, a rendeletben – mint az EGTC lehetséges<br />
tagjaként meghatározott szerveknek az e tagállamban folytatott területi<br />
együttműködést illetően – már létező feladatait. Összességében tehát az EGTCnek<br />
nem célja, hogy ezen megállapodások helyére álljon, így azok továbbra is<br />
hatályban maradnak.<br />
3. A tagállami jogalkotás és jogértelmezés szempontjából<br />
releváns kérdések<br />
3.1. A rendelet végrehajtásával összefüggő tagállami feladatok<br />
A közösségi rendelet elfogadása és hatályba lépése a tagállamok egyidejű jogalkotását<br />
indukálja, azaz meg kell alkotniuk a rendelet hatékony alkalmazásának<br />
biztosításához szükséges rendelkezéseket. Miután viszonylag későn került sor a<br />
rendelet megalkotására és a tagállamok számára kellő időt kell hagyni a szükséges<br />
rendelkezések megalkotására, a rendeletet 2007. augusztus 1-jétől kell alkalmazni,<br />
5 a tagállamokra jogalkotására vonatkozó kötelezettség kivételével.<br />
Belső jogalkotási feladatként jelentkezik a nyilvántartásba vétel szabályozása<br />
is. Ennek azonban előfeltétele, hogy tisztázott legyen egyrészt az EGTC helye<br />
a jogrendszerben, másrészt az egyezményhez és az alapszabályhoz fűződő joghatások.<br />
A hatályos magyar szabályozás alapján ugyanis vállalkozás esetében<br />
a cégnyilvántartásra, társadalmi szervezet vagy alapítvány esetében a bírósági<br />
nyilvántartásra vonatkozó jogi előírásokat kell alkalmazni. A rendelet Preambulumában<br />
is hivatkozott európai gazdasági egyesülés cégbejegyzésére például<br />
a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény az<br />
irányadó. A rendelet egyébként megengedi, hogy a tagállamok az egyezmény és<br />
az alapszabály bejegyzésével kapcsolatosan díjak fizetését írják elő. E díjak azonban<br />
nem léphetik túl a bejegyzés adminisztratív költségeit.<br />
Tagállami intézkedést feltételez az EGTC alapításakor, vagy az EGTC-hez<br />
csatlakozáskor a leendő tagnak a tagállam vonatkozásában fennálló értesítési<br />
kötelezettsége tekintetében az értesítések kézhezvételére illetékes hatóságok ki-