24.10.2014 Views

A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

208<br />

A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK<br />

az 1995-ös Bayonne Szerződés Franciaország és Spanyolország között, illetve<br />

a Franciaország, Németország, Luxemburg és Svájc között 1996-ban létrejött<br />

Karlsruhe Megállapodás már kialakították az együttműködések általános<br />

jogi kereteit, és olyan végrehajtási eszközöket vezettek be, amelyek a határmenti<br />

együttműködések hatékonyságát nagyban segítették a tagok számára. A Karlsruhe<br />

Megállapodás mindezeken túl létrehozta a „határmenti együttműködés helyi<br />

csoportját” is mint jogi személyiséggel rendelkező együttműködési formát. Megjegyzem,<br />

hogy a jogalkotás folyamán felmerült a már létező, területi együttműködési<br />

megállapodásokra való utalás szükségessége a normaszövegben, azonban<br />

a javaslatok nem kaptak kellő támogatást.<br />

A már meglévő együttműködéseket a rendelet annyiban érinti, hogy lehetővé<br />

teszi – amennyiben valamely tagállam nemzeti joga megköveteli – hogy a tagállam<br />

összeállítson egy átfogó listát, amely tartalmazza valamely csoportosulás<br />

adott tagállamának joga alapján létrejött, a rendeletben – mint az EGTC lehetséges<br />

tagjaként meghatározott szerveknek az e tagállamban folytatott területi<br />

együttműködést illetően – már létező feladatait. Összességében tehát az EGTCnek<br />

nem célja, hogy ezen megállapodások helyére álljon, így azok továbbra is<br />

hatályban maradnak.<br />

3. A tagállami jogalkotás és jogértelmezés szempontjából<br />

releváns kérdések<br />

3.1. A rendelet végrehajtásával összefüggő tagállami feladatok<br />

A közösségi rendelet elfogadása és hatályba lépése a tagállamok egyidejű jogalkotását<br />

indukálja, azaz meg kell alkotniuk a rendelet hatékony alkalmazásának<br />

biztosításához szükséges rendelkezéseket. Miután viszonylag későn került sor a<br />

rendelet megalkotására és a tagállamok számára kellő időt kell hagyni a szükséges<br />

rendelkezések megalkotására, a rendeletet 2007. augusztus 1-jétől kell alkalmazni,<br />

5 a tagállamokra jogalkotására vonatkozó kötelezettség kivételével.<br />

Belső jogalkotási feladatként jelentkezik a nyilvántartásba vétel szabályozása<br />

is. Ennek azonban előfeltétele, hogy tisztázott legyen egyrészt az EGTC helye<br />

a jogrendszerben, másrészt az egyezményhez és az alapszabályhoz fűződő joghatások.<br />

A hatályos magyar szabályozás alapján ugyanis vállalkozás esetében<br />

a cégnyilvántartásra, társadalmi szervezet vagy alapítvány esetében a bírósági<br />

nyilvántartásra vonatkozó jogi előírásokat kell alkalmazni. A rendelet Preambulumában<br />

is hivatkozott európai gazdasági egyesülés cégbejegyzésére például<br />

a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény az<br />

irányadó. A rendelet egyébként megengedi, hogy a tagállamok az egyezmény és<br />

az alapszabály bejegyzésével kapcsolatosan díjak fizetését írják elő. E díjak azonban<br />

nem léphetik túl a bejegyzés adminisztratív költségeit.<br />

Tagállami intézkedést feltételez az EGTC alapításakor, vagy az EGTC-hez<br />

csatlakozáskor a leendő tagnak a tagállam vonatkozásában fennálló értesítési<br />

kötelezettsége tekintetében az értesítések kézhezvételére illetékes hatóságok ki-

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!