A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Csalagovits Imre János<br />
EURORÉGIÓINK RÉSZVÉTELE<br />
AZ EURÓPAI<br />
TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN<br />
Bevezetés<br />
A Magyarország 2015 kutatási projekt (Kaiser, Ágh) eredményeinek továbbfejlesztése<br />
érdekében indított Magyarország 2020 kezdeményezés kutatásainak<br />
homlokterében mindenekelőtt a többszintű kormányzás működése körében létrehozandó<br />
multifunkcionális régió problematikája áll. A kérdés azonban természetesen<br />
nem vizsgálható csupán „nemzeti dimenzióból” megfogalmazott decentralizálási<br />
folyamatként; egy új, hatékony regionális rendszer szempontjából<br />
a hatalommegosztási folyamatok egyéb, európai szintű aspektusai is jelentősek<br />
lehetnek. A csatlakozást követően az európai szintű illetve „nemzetek feletti”<br />
együttműködés szerepe a térségi fejlesztés egy merőben új, nemzetközi dimenzióját<br />
adják, amelyek – más szempontok szerint is – a nemzeti kompetenciák<br />
fokozatos csökkenése irányába hatnak. Ennek a két fejlődési iránynak a metszéspontjában<br />
egy speciális együttműködési-intézményi formaként alakulnak ki és<br />
működnek az eurorégiók.<br />
A helyi szereplők, régiók illetve az országok közötti együttműködés támogatására<br />
már több évtizede bocsát rendelkezésre fejlesztési forrásokat az Európai<br />
Unió. Ezen források felhasználásának egyik alapcélja új, európai keretekben<br />
meghatározott fejlesztési dimenziók lépésről lépésre történő kifejlesztése illetve<br />
megerősítése. Az Interreg Közösségi Kezdeményezés folytatásaként 2007-ben induló<br />
új fejlesztési programok (az Európai Területi Együttműködés illetve az IPA<br />
és ENPI határmenti komponensei keretében) egy minőségileg új adminisztratív-pénzügyi<br />
feltételrendszerrel támogatottan, az eddigieknél várhatóan sokkal<br />
hatékonyabban lesznek képesek támogatni a valóban határon átívelő, a különböző<br />
tagállamok, partnerországok és ezek régiói közötti valódi közös projektekben<br />
megtestesülő együttműködést. Ezen együttműködések várhatóan kitüntetetten<br />
fontos szereplői lesznek az eurorégiók, amennyiben valóban ki tudják használni<br />
a határon átívelő karakterükből adódó speciális helyzetüket, és megfelelő támogatást<br />
kapnak az érintett kormányzatok szintjéről és a programoktól.<br />
Az eurorégiók működéséről, jogi-adminisztratív szerkezetéről számtalan<br />
elemzés, összefoglaló született az utóbbi évtizedben. Jelen tanulmány azt kíséreli<br />
meg bemutatni, hogy az Európai Területi Együttműködés adta új pénzügyi-intézményi<br />
lehetőségeket kihasználva az eurorégiók speciális helyzetükre,