A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
SCHNEIDER GÁBOR: AZ EURÓPAI FŐVÁROSI ÉS METROPOLISZ RÉGIÓK<br />
125<br />
• fejlett infrastrukturális hálózattal rendelkezik, amely által az európai közlekedési<br />
hálózat szerves része, és<br />
• magasan képzett humánerőforrással bír.<br />
Ezen általános szempontok vizsgálatával a policentrikus fejlesztési modell<br />
kidolgozói nyolc új versenyképességi régióra 28 bontották az Európai Uniót. E térségek<br />
összefüggő gazdasági egységekként értelmezhetők, ugyanakkor több további<br />
alrégióra, fejlesztési központokra bonthatók. Természetesen minél több<br />
aldimenzióra tagolódik az adott gazdasági térség, annál homogénebb gazdasági<br />
és társadalmi környezet alakítható ki. Az így kialakított modell jelentőségét a<br />
következőkben látom:<br />
• Az Európai Unió jelenlegi regionális különbségeit a regionális területi kohézió<br />
kialakításával kívánja csökkenteni.<br />
• Az egyes regionális térségeken belül további fejlesztési térségek kerültek kialakításra,<br />
amely kulturálisan és gazdaságilag homogénebb régiókat jelent.<br />
Versenyhelyzet van az adott gazdasági térségek között, de a térségen belüli<br />
alrégiókban is. Ez folyamatos fejlődést és innovációs kényszert jelent.<br />
• Az egyes gazdasági régiók egymással szoros együttműködésben (co-operation<br />
és collaboration) vannak. Ehhez elkerülhetetlen, hogy az egyes városi<br />
térségek bekapcsolódjanak az összeurópai városhálózatba.<br />
• Az egyes gazdasági térségek összekötésével összeurópai hálózati rendszer alakul<br />
ki, amely hatékonyan magába integrálja a korábbi periféria régiót. A Közép-európai<br />
Régió kialakításával Európa második legerősebb gazdasági régiója<br />
alakul ki, az ún. Pentagon <strong>II</strong>. térség.<br />
A korábbi részekben bemutattam néhány relevánsnak tartott versenyképességet<br />
meghatározó tényezőt, esettanulmány formájában kifejtettem a németországi<br />
nagyvárosi régiók hálózati struktúrájának legfontosabb kérdéseit, valamint<br />
kiemeltem az európai városhálózati struktúra jelentőségét. Ezen ismérvek komplex<br />
egészeként való alkalmazásával egy olyan koncepciót kívánok ismertetni,<br />
amely Európát új gazdasági térségekre bontja, történelmi, földrajzi adottságokból<br />
kiindulva egy jövő Európájának lehetséges vízióját tartalmazza. Ez az Európa<br />
szakít a korábbi centrum és perifériális térségek imázsával, egy sokkal szimmetrikusabb<br />
és térségi együttműködéseken alapuló Európát kíván megteremteni. Ez<br />
a vízió a policentrikus európai nagyvárosi régiók hálózata, amely nyolc gazdasági<br />
térség intenzív együttműködésén alapul 29 (METREX, 2005: 17–18).<br />
E gazdasági térségek több alrégió összekapcsolódásával alakulnak ki. Közös<br />
rendezőelv a nagyvárosi térségek, a MEGÁ-k által kialakított hálózati struktúra.<br />
A Globális Integrációs Zóna (Global Integration Zone, továbbiakban: GIZ), avagy a<br />
Pentagon térsége lesz továbbra is a legmeghatározóbb gazdasági térség. E gazdasági<br />
övezetbe tartoznak az ún. mag-térség régiói, ami a Pentagon I. térség fogalmával<br />
írható le, a Rajna-Észak-Alpok térsége és Hamburg–Bréma térsége. A GIZ központi<br />
elhelyezkedése és gazdasági súlya révén a legfontosabb integrációs faktor a brit<br />
régiók számára, Franciaország atlanti-óceáni térsége, az Ibériai-félsziget országai,