A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

182 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK későbbi gazdasági kooperációra, így teremtve meg a kooperáció anyagi formáit is (Kretz, 2000). A határmenti térség gazdasági életének, az ott élő népesség gazdasági kapcsolatainak meghatározó szegmense a bevásárlóturizmus. A szinte kizárólag magyar oldalon tapasztalható jelenség kiváltó oka a két ország közötti legális kereskedelem meglevő korlátai, valamint a hazainál jóval alacsonyabb romániai életszínvonal. A bevásárlóturizmus legintenzívebben a határ közvetlen szomszédságában fekvő településeken, és a négy megye határhoz közeli városaiban jelentkezik. A bevásárlóturizmus leggyakoribb résztvevői azok a román és ukrán magánszemélyek, akik az ottani áruhiány, vagy a speciális termék vámokkal terhelt romániai és ukrajnai magas ára miatt utaznak a magyar oldalra. Ezek az emberek többségében szervezett módon, buszokkal érkeznek Magyarországra, hogy ott piacokon, szakboltokban beszerezzék a számukra szükséges árut. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok sajnos a szürke és fekete gazdaság területén növekedtek legintenzívebben. A határmenti térség rossz gazdasági körülményei hozzájárulnak a szürke- és feketegazdaság virágzásához, így a határmenti térségben a feketegazdaság aránya számottevő. A feketegazdaság egyik, a foglalkoztatási helyzetet befolyásoló aspektusa a feketemunka. A térségben jelentős szerepet játszik a feketemunkások serege, akiknek többsége a határon túlról, Romániából és Ukrajnából érkezik. Az ottani, a hazainál kedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzet, a rossz munkakörülmények, és az alacsony munkabérek miatt sokan próbálnak szerencsét Magyarországon, köztük sokan a határmenti térségben. A feketemunkások többsége a mezőgazdaságban, főként idénymunkásként vállal munkát, vagy az építőiparban helyezkedik el (Laky et al., 2000). Az Északkelet-Alföldön a kulturális jellegű együttműködések jelentik a határon átnyúló kapcsolatok leginkább működő és legsokszínűbb formáját. Ezek nagy múltra tekintenek vissza, hiszen az elmúlt rendszerben a határok átjárhatóságának nehézségei miatt szinte kizárólag csak a kulturális kapcsolatok kaptak létjogosultságot. A rendszerváltás óta eltelt időszakot is elsősorban a kulturális kapcsolatok jellemezték, melyeknél a megyei és a települési önkormányzatok kezdeményezései mellett a civil szervezetek közreműködése is egyre inkább meghatározó volt. Az önkormányzatok kulturális jellegű együttműködési megállapodásain kívül a kulturális kapcsolatok fontos színterei a különböző nemzetközi kulturális rendezvények (néptáncfesztiválok, kórusversenyek, különböző zenei- és folklórrendezvények stb.), valamint a civil szervezetek (fotóklubok, művészeti együttesek stb.) rendezvényei (Kretz, 2000). A kulturális együttműködési programok között leggyakoribbak az egy vagy több település által megrendezett eseményeken való közös részvétel, közösen lebonyolított kulturális, népművészeti és sportesemények, csereprogramok, színházi találkozók, nemzetiségi találkozók. A kapcsolatok intézményesült – megyei, kistérségi, társulási, helyi önkormányzati – és nem intézményesült formában is megjelennek. A határmenti humánkapcsolatok természetére jellemző, hogy a magyar-magyar relációk sokkal inkább jelentkeznek, mint a magyarok és románok közötti kapcsolatok. Ez többek között a nyelvi akadályoknak, valamint annak köszön-
SZŰCS ISTVÁN: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ HATÁROKON ÁTÍVELŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE 183 hető, hogy az erdélyi magyarok anyanemzethez való tartozásának tudatosítása legkönnyebben a kulturális kapcsolatok terén lehetséges. Fontos szem előtt tartani azonban, hogy bár egyértelmű prioritás, a határon átívelő magyar-magyar kapcsolatok fejlesztése nem elegendő a határmenti együttműködés előmozdítására, szükség van emellett a magyar és román nép kultúrájának kölcsönös megismerésére is. A magyar-magyar kapcsolatok a régió határon átívelő együttműködések szinte minden területén megmutatkoznak. A kooperációk magyar jellege erőteljesen tükröződik az intézményesített kapcsolatok területén mind a megyei önkormányzatok társmegyei (Bihar, Kárpátalja, Hargita), mind megyeszékhelyek (Ungvár, Nagyvárad, Kassa, Szatmárnémeti) és a települései önkormányzatok testvér-, illetve társtelepülési kapcsolatainak vonatkozásában. A térség történelmi egyházainak külkapcsolatai is szinte kizárólag a magyarlakta szomszédos területek egyházaival bonyolódnak, de a kulturális kooperációk vonatkozásában is erős a magyar–magyar jelleg. Talán csak a gazdaság területén nem jut érvényre kizárólagosan ez a tendencia. A határtérségben kismértékben ugyan, de növekedtek és erősödtek a vállalkozói kapcsolatok. Gazdasági, üzleti téren az együttműködés azonban még mindig gyenge, főként az érintett térség vállalkozóinak tőkehiánya, a felvevőpiac gyengesége, valamint a romániai bizonytalan gazdasági légkör következtében. Mivel mindkét felet a gazdaságosságra és a nagyobb profitszerzésre való hajlam jellemzi, a kapcsolatok racionális, pénzügyi síkon mozognak. A Régióban az oktatási intézmények egy része szintén eredményesen dolgozik együtt a határ túloldalán lévőkkel. Az általános és középiskolák némelyike határon túli partneriskolával rendelkezik, a tanárok és a diákok közös vetélkedőkön és csereprogramokban vesznek részt, amelyeknek ugyan nincs közvetlen anyagi hasznuk, de hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a felnövekvő generációk megismerhessék egymást. Igen fontosak a Régió autonóm módon működő felsőoktatási intézmények határon túli kapcsolatai, amelyben a szomszédos országok fontos szerepet játszanak. Ezek egy része együttműködési megállapodásokon alapszik, de számos eseti jellegű kooperáció is működik. Az intézmények tevékenységéből adódóan a diákcsere-programok, vendégkutatók küldése és fogadása, valamint a közös kutatások és rendezvények (konferenciák, szimpóziumok) adják az együttműködések fő profilját. Évek óta igen eredményes például a Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Református Egyetem együttműködése, de legalább ilyen fontosak a Nyíregyházi Főiskola kárpátaljai, illetve kijevi kapcsolatai. A kisebb volumenű, város-település kapcsolatokon túl Magyarországon is beindult a Nyugat-Európában elterjedt „euro-regionalizálódás” folyamata. Az Észak-alföldi Régió a Kárpátok Eurorégió, az Interregio és a Hajdú-Bihar–Bihor Eurorégió együttműködésekben érintett, azonban az együttműködési megállapodásokon túl, konkrét fejlesztési projektek csak a Hajdú-Bihar–Bihor Eurorégióban működnek. Az Európai Unió támogatási forrásainak megnyílása, a Phare CBC (Crossborder Cooperation, határon átnyúló együttműködés) Magyarország–Románia, ill. a Magyar–Ukrán Phare Kísérleti Kisprojekt Alap jelentős hatással volt a ha-
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133:
Page 134 and 135: 132 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 176 and 177: Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 194 and 195: Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 219 and 220: A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221: Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK