A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

170 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK 9. táblázat. Brüsszeli regionális és helyi képviseleti irodák száma tagállamonként (2005) Tagállam Regionális képviseletek Egyesült Királyság 32 Olaszország 28 Németország 27 Franciaország 25 Spanyolország 20 Belgium, Hollandia, Lengyelország 13 Ausztria 12 Dánia, Svédország 11 Finnország 9 Csehország 5 Görögország, Szlovákia 3 Írország 2 Észtország, Litvánia, Magyarország, Portugália 1 Forrás: Goergen, 2006: 154 10. táblázat. A brüsszeli regionális képviseleti irodák működési feltételei Működési jellemzők Regionális képviseletek átlaga Új tagállamok regionális képviseleteinek átlaga 18 Alapítás óta eltelt évek száma 8,5 év 1,9 év Éves költségvetés 364 000 euró 127 000 euró Irodaterület nagysága 281 m 2 71 m 2 Munkatársak létszáma 6 fő 2 fő Forrás: Huysseune és Jans, 2005: 28
SIMON ZOLTÁN: REGIONÁLIS ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBNA 171 Jegyzetek 1 Az elmúlt években több alkalommal került sor jelentősebb demonstrációkra, különösen Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris üléseinek napirendjén szereplő vitapontok kapcsán. Ezek közül jelentős közfigyelmet kapott például a 2006 februárjában a kikötői szolgáltatások liberalizációjáról szóló előterjesztés kapcsán szervezett tiltakozás, melynek során Európa számos országából több ezer kikötői munkás gyűlt össze a Parlament székhelyén. Az erőszakos elemeket sem nélkülöző véleménynyilvánítás hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Parlament végül elvetette a Bizottság és a Tanács által támogatott javaslatot. Hasonló megmozdulásokra került sor az elmúlt hónapokban – többek között – a REACH-szabályozás és a Bolkestein-irányelv kapcsán. 2 A Bizottság szerint ugyanis „az európai polgárok sajnálatos módon úgy érzik, hogy viszonylag korlátozott ismeretekkel rendelkeznek az Európai Unióval kapcsolatban. A polgárok ugyanakkor egyre több elvárást fogalmaznak meg a közintézmények átláthatóságával szemben” (Európai Bizottság, 2006). Ez különösen érinti a tagállamokkal partneri viszonyban felhasznált megosztott kezelésű forrásokat – így a közös mezőgazdasági és halászati politika, a strukturális alapok, a Kohéziós Alap és az Európai Menekültügyi Alap körébe tartozó összegeket –, melyek az EU költségvetésének 75,7 százalékát, azaz évente 86,6 milliárd eurót tesznek ki. Ezen források kedvezményezettjeire vonatkozó információk jelenleg a tagállamok hatáskörébe tartoznak, és nyilvánosságra hozataluk a nemzeti kormányok belátásán múlik, illetve az egyes tagállamokban alkalmazott gyakorlat függvénye. A Bizottság így arra a következtetésre jutott, hogy „a tagállamokra vonatkozó bármely konzisztens, általános kötelezettségnek ezért új uniós jogi keretre kellene támaszkodnia, amely az összes tagállamban közvetlenül alkalmazható lenne, ezáltal biztosítva az EU-alapok kedvezményezettjeire irányuló konzekvens megközelítést.” (ibid) 3 A magyar érdekek esetében is gyakori kérdés a „nemzeti érdek” szerepe és tartalma az Európai Unióban. Vannak, akik a nemzeti érdekeket a közösségi döntéshozatali folyamatok kulcstényezőinek tartják; mások elismerik a fontosságukat, azonban csupán a versengő érdektörekvések egyikeként tekintenek rájuk; megint mások a nemzeti érdek fogalmát meghaladottnak ítélik, arra való hivatkozással, hogy ezek mára feloldódtak egyéb érdekek sokaságában, illetve a tagállami és közösségi közpolitikai döntésekben. A nemzeti érdek, amennyiben elismerjük a létezését, több szinten elhelyezkedő érdekek hálózata. Első szintjén az „állami érdekek”, azaz a nemzeti kormányzat által hivatalosan képviselt érdektörekvések; második szintjén a „félállami érdekek”, azaz elsősorban a regionális és helyi érdektörekvések; harmadik szintjén a nemzeti szempontból meghatározó partikuláris érdektörekvések, így például valamely nemzeti nagyvállalat érdekei; negyedik szintjén pedig a tagállamhoz kötődő egyéb partikuláris érdekek jelennek meg. Ezek az érdektörekvések „forrás-orientált” érdekek mellett „identitás-orientált” érdekeket is hordoznak, mint amilyen Magyarország esetében például a határon túli magyar közösségek védelme és támogatása. (A kifejezések használatához lásd: McLaren, 2006) 4 Ami a földrajzi és geopolitikai adottságokat illeti, Magyarország – sokak meggyőződésével ellentétben – nem kisméretű, hanem közepes tagállam az Európai Unióban, hiszen területe alapján a tizenkettedik, népessége szerint a tizenharmadik helyet foglalja el a „huszonhetek” mezőnyében. Ugyanakkor geopolitikai helyzete – mivel az unió külső határát jelenti olyan stratégiailag fontos országok felé, mint a tagjelölt Horvátország, illetve az európai szomszédságpolitika kulcsországai, Szerbia és Ukrajna – sajátos értéket hordoz. Hasonlóan fontos tényező Magyarország gazdasági teljesítménye. A gazdasági befolyás ugyanis nem csupán az adott tagállam álláspontjának súlyát határozza meg, de kijelöli természetes szövetségesei körét is. A magyar gazdaság teljesítménye igazolja az ország uniós középmezőnyben elfoglalt helyét. A hazai gazdaság teljes mértékben beilleszkedett az Európai Unió
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123: 120 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 176 and 177: Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 194 and 195: Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 219 and 220: A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221: Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK