A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
116<br />
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK<br />
2.6. Kooperáció és együttműködés – bekapcsolódás<br />
az európai régiók hálózatába<br />
A kohéziós politika egyik leglényegesebb és napjainkban leginkább hangoztatott<br />
eleme a regionális együttműködések népszerűsítése. Ez meglehetősen sokféle<br />
formában nyilvánul meg a különböző uniós kezdeményezések jegyében. Maga<br />
az uniós komitológia, a közösségi politika irányelveinek kialakítása is oly módon<br />
került meghatározásra, hogy a régiók közötti együttműködést fokozza. A régiók<br />
közötti együttműködés mértéke ugyanis a záloga a hosszú távon eredményes<br />
versenyképességnek, az egyes gazdasági térségen belüli munkamegosztásnak.<br />
A többpólusú fejlesztési központokat az EU-n belül akkor lehet sikeresen létrehozni,<br />
ha az adott gazdasági térség meghatározó régiói felismerik az együttműködésben<br />
rejlő kölcsönös előnyöket. A versenyképesség ugyanis a komparatív<br />
előnyök kölcsönös kihasználásán alapul, amellyel az adott térség gazdasági és<br />
kulturális szempontból erősödik. E személetmód kialakítása a Duna-menti országok<br />
esetében különösen indokolt lenne, hiszen csak közös fellépéssel lehetnek<br />
eredményesek a nemzetközi közegben.<br />
A többszintű kormányzás érdemi kialakítása, a decentralizáció minél szélesebb<br />
kiterjesztése, valamint a mezoszinten erős legitimációval kialakított politikai<br />
szint jelentősen elősegíthetik a térségi együttműködéseket azáltal, hogy<br />
a nemzeti politikai érdekek helyett térségi érdekeket tartanak szem előtt. Ez<br />
a Közép-magyarországi Régió esetében az északon a szlovák–magyar gazdasági<br />
kapcsolatok erősítéséhez vezethet. Ugyanakkor az INTERREG B és C programok<br />
keretében megvalósuló projektek segítségével a régió hatékonyan be tud<br />
kapcsolódni a nagyvárosi régiók összeurópai hálózatába.<br />
2.7. A regionális versenyképesség és az állami szerepvállalás<br />
közötti összhang<br />
A fent említett versenyképességi tényezők mellett az egyes régiók fejlettségét az<br />
állami szerepvállalás legalább olyan meghatározó mértékben befolyásolja. Az állami<br />
gazdaságpolitika jellege, az oktatás-képzésben, valamit a kutatás-fejlesztésben<br />
megjelenő állami részvétel nagysága a regionális versenyképesség egyik legfontosabb<br />
meghatározója. Tekintettel arra, hogy a régiótipizálás és a versenyképességi<br />
aspektusok szemléltetésekor modelleket mutattam be, ezért a gazdasági – szociális<br />
témakörben való állami részvétel esetén is a legfontosabb modelleket tekintem át.<br />
Ezek az „északi fejlesztő állam” modellje, az „angolszász piaci versenyen alapuló<br />
fejlesztés koncepciója”, a „kontinentális Európa neokorporatív modellje”, a „mediterrán<br />
térség modellje”. Ez utóbbi munkaerőpiacára jellemző a rugalmatlanság,<br />
a magas arányú korai nyugdíjas szám. A „kelet-közép-európai térség” modelljére<br />
az alacsony foglalkoztatottság és relatíve alacsony bérköltségek 13 a tipikusak. E<br />
modellek néhány lényeges pontjának kiemelése és összehasonlítása hasznos segítséget<br />
nyújthat az egyes gazdasági térségek versenyképességének elemzéséhez (a<br />
modellek összehasonlítását segíti a Függelék 3. táblázata).
Change language