A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

126 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK valamint az Alpok-Mediterrán térség számára. A jelenlegi infrastrukturális fejlettség, a meglévő hálózati rendszer és a gazdasági kapcsolatok is igazolják e modell létjogosultságát. Sokkal merészebb vállalkozás Európa „másik gazdasági tengelyének” kidolgozása. Közép-Európa központi elhelyezkedése alapján hosszú távon Európa új pentagon térségévé, az ún. Pentagon II. térséggé válhat. Ez a térség egy észak-dél irányú gazdasági integrációt valósítana meg. A modell lényege, hogy a skandináv államokat és a Baltikumot északon, a balkáni térséget dél-keleten egy egységes gazdasági térséggé alakítsa. Az egységes gazdasági térség integrációjának szükségességét mutatja, hogy az unió keleti bővülésével egyre jelentősebb gazdasági térség keletkezik, a „keleti piacokkal” való kapcsolattartás központja Közép-Európába helyeződik át. A „közép-európai pentagon térséget” a Berlin-Brandenburgi Fővárosi Régió, a Szászháromszög térsége, a lengyelországi nagyvárosi régiók és a Duna-menti államok alkotnák. A pentagon I. fogalmával ellentétben ez még csak egy elméleti koncepció, amely az elkövetkezendő időszak gazdasági folyamatainak alakulására adhat eredményes választ. A versenyképesség általam kiemelt indikátorai alapján a pentagon II. központi elhelyezkedéssel rendelkezik, Európa észak- és dél-keleti térségeit köti össze, valamint az unió keleti kapujának szerepét látja el. A lakosságszámot tekintve jelentős súllyal rendelkezik, ugyanakkor alacsony a magas fejlettségű nagyvárosi régiók száma. Berlin és Brandenburg jelenleg még csak fejlesztési pólus (European engine) és nem világváros (global nude), amellyel meghatározná az egész régió fejlődési irányát. A Szászháromszög városai a fejlesztési pólus-, motorszerep kialakításán fáradoznak. A lengyel régiók gazdasági teljesítményük alapján a „gyenge MEGA” (weak MEGA) kategóriába tartoznak, egyedül a Varsói Régió tartozik a lehetséges fejlesztési pólusokhoz. A Duna-menti országok esetében a Bécsi Régió az egyetlen tényleges fejlesztési térség, azonban Prága, Pozsony és Budapest térsége is erőteljes felzárkózást mutat. A gazdasági kapcsolatok a Pentagon térség országain belül eltérő intenzitásúak. Ennek egyik oka az infrastruktúra kiépítettségének meglehetősen gyenge volta. A térség nagyvárosi régiói közötti hálózat fejletlen, a közlekedési kapcsolat meglehetősen lassú. 30 E lemaradások csökkentésében nagy szerepet játszhat a TEN-T projektek keretében megvalósuló közút- és vasúthálózat fejlesztése. Ezen felül kiaknázatlan lehetőség maradt a Duna nyújtotta olcsó áruszállítási lehetőség, a gdanszki kikötő kapacitásának bővítése, valamint az északi és a délkelet-európai kikötők összehangolása. Ez utóbbi esetében Magyarország lényeges tranzitállomássá válna. A Pentagon II. térség-modell kialakítását nehezítő további tényezők: • Alacsony innovációs és kutatás-fejlesztési kapacitás. A fejlesztések döntő hányadát a multinacionális vállalatok végzik, hiányzik a szükséges tőkeforrás a gazdaság többi szektorában. • A térség régióinak a versenyelőnyét jelenleg a relatíve jól képzett humánerőforrás, folyamatosan növekvő, de nyugat-európai szinten még mindig ala-
SCHNEIDER GÁBOR: AZ EURÓPAI FŐVÁROSI ÉS METROPOLISZ RÉGIÓK 127 csony bérköltségek, valamint a térség fővárosi régióinak pezsgő kulturális élete adja. • Jelentős a versenyképességet hátráltató tényező multimodalitás hiánya és az infrastrukturális fejletlenség, a tudásintenzív iparágak alacsony aránya, valamint ehhez kapcsolódóan az innovatív klaszterek hiánya. • A Duna-menti régiókban az együttműködés helyett még mindig az egymással szembeni versengés érvényesül. A komparatív előnyök nincsenek kiaknázva, pedig a térség nagyvárosi régiónak közelsége indokolttá tenné a feladatok megosztását. 31 • Az INTERREG programok – például a CADSES programok – dinamikus növekedést mutatnak, azonban a régiók közötti együttműködések aránya még mindig nagyon alacsony. Projektek mentén, funkcionális társulásokkal lehetne tovább javítani a felek közötti kölcsönös bizalmat. • Kulturálisan nem homogén környezetről van szó, bár történelmi tradíciók azonosak. A térségben tapasztalható jelenlegi politikai klíma sem kedvez az együttműködéseknek. • A kreatív társadalom és a multikulturális térség koncepciója e térségben még nem honosodott meg. A Florida-féle társadalomkép, amely a nemzetközi jellegen és ennek pozitív hatásain alapul, a gyakorlatban kevésbé ismert. A Duna-menti országok esetében egyedül a Bécsi Régió bír nemzetközi és multikulturális kisugárzással. Az „Intézményi reformok zöld könyve” (Ágh, 2006) keretében végzett kutatások azt igazolták, hogy a térség fővárosi régiói nem rendelkeznek megfelelő migrációs politikával, nincsenek felkészülve az elkövetkezendő évtizedek demográfiai változásainak hatásaira. A Pentagon II. térség modellje jelenleg tehát egy érdekesen csengő vízió. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a jövő mégis a közös együttműködés, e térség fővárosi régióinak szoros kooperációja. Nem vitás ugyanis, hogy a Duna-menti fővárosi régiók gazdasági és politikai súlyuknál fogva országukon belül versenytárs nélküli térségek. Versenyhelyzetük javulását csakis nemzetközi együttműködésben tudják elérni. Ennek érdekében minél előbb részesei kell, hogy legyenek a transzeurópai nagyvárosi régiók hálózatának. Hivatkozások Asheim, Bjørn (2005): The Urban Turn. From regional clusters to creative cities, Innovation Systems Research Network, Seventh Annual Meeting, Toronto, 5–6 May 2005, elérhető: http:// www.utoronto.ca/isrn/web_files/working_papers.htm, letöltés: 2006. 11 .1. Asheim, Bjørn and Meric Gertler (2005): The Geography of Innovation, in: Jan Fagerberg, David C. Mowery and Richard Nelson (eds): The Oxford Handbook of Innovation, Oxford: Oxford University Press, pp. 291–317 Asheim, Bjørn and Jan Vang (2005): Talents and Innovative regions, RGS-IBG Conference Paper, London, elérhető: http://www.byplanlab.dk/byplanbiennale2005/urbanstories/11, letöltés: 2006. 01. 15.
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79: 76 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 92 and 93: Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 176 and 177: Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 178 and 179:
Page 180 and 181:
Page 182 and 183:
Page 184 and 185:
Page 186 and 187:
Page 188 and 189:
Page 190 and 191:
Page 192 and 193:
Page 194 and 195:
Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 196 and 197:
Page 198 and 199:
Page 200 and 201:
Page 202 and 203:
Page 204 and 205:
Page 206 and 207:
Page 208 and 209:
Page 210 and 211:
Page 212 and 213:
Page 214 and 215:
Page 216 and 217:
Page 219 and 220:
A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221:
Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK