A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
SIMON ZOLTÁN: REGIONÁLIS ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBNA<br />
155<br />
lap, a rendszeres tájékoztatók, valamint a Regions and Cities of Europe kiadvány<br />
mellett – a 2003 óta rendszeresen megrendezésre kerülő Nyílt Napok. 12 Mindezek<br />
ellenére az európai régiók és a Régiók Bizottsága közti viszony nem minden<br />
tekintetben harmonikus. Ennek legfőbb oka a testület sokak számára csalódást<br />
jelentő teljesítménye. A régiók többsége a Régiók Bizottságát inkább konzultatív<br />
fórumnak és információforrásnak tartja, semmint tényleges befolyással rendelkező<br />
politikai aktornak. Mindez megmutatkozik a Régiók Bizottsága és a brüsszeli<br />
regionális képviseletek viszonyában is. Amint arra több tanulmány rámutat, a<br />
Régiók Bizottságával fenntartott kapcsolatok – meglepő módon – nem jelentenek<br />
prioritást a képviseleti irodák számára. Ez olyannyira igaz, hogy Huysseune<br />
és Jans felmérése szerint a regionális irodáknak csupán 74,6 százalék tart<br />
rendszeres kapcsolatot a testülettel (Huysseune és Jans, 2005: 65). E tekintetben<br />
azonban számottevő különbség mutatkozik a régi és az új tagállamok között,<br />
mivel ez utóbbiak regionális képviseletei érzékelhetően nagyobb fontosságot tulajdonítanak<br />
a Régiók Bizottságával kialakított együttműködésnek, ami felhívja<br />
a figyelmet a testület egyik az elmúlt években hangsúlyossá vált funkciójára: az<br />
újonnan csatlakozott országok régióinak közösségi „szocializációjára” (ibid: 67).<br />
3.2.4. Az európai regionális érdekszövetségek és hálózatok<br />
A regionális érdekérvényesítés egy további fontos csatornáját jelentik az európai<br />
regionális érdekszövetségek és hálózatok. Térnyerésüket jelentős részben magyarázza<br />
a Bizottság ösztönző és támogató magatartása. Ugyanakkor a nagyobb<br />
regionális érdekszervezetek működését nehezíti, hogy azok – az eurocsoportokhoz<br />
hasonlóan – gyakran csak a tagjaik számára a legkisebb közös nevezőt jelentő<br />
álláspontot képesek megjeleníteni a közösségi döntéshozatalban. A szóban<br />
forgó érdekszövetségek és hálózatok felépítése és szervezettsége ugyan jelentősen<br />
eltérő, legfontosabb funkcióik azonban megegyeznek. Igyekeznek megtalálni és<br />
egymással összekapcsolni a megfelelő partnereket az anyarégióban és az uniós<br />
térben, érthetővé tenni a regionális prioritásokat az unióban, értelmezni a közösségi<br />
döntéseket és folyamatokat az anyarégió számára, megismertetni a közösségi<br />
intézmények működését, valamint megszerezni a „hozzáadott értéket”<br />
tartalmazó információkat, azaz mindazon értesüléseket, melyek csak a közösségi<br />
intézményi tér közvetlen környezetében hozzáférhetők (ibid: 69).<br />
Az európai regionális érdekszövetségek és hálózatok fontossága megerősítést<br />
nyert a regionális képviseleti irodák körében végzett felmérésben is. Eszerint<br />
a válaszadó képviseletek 87,3 százaléka állította, hogy tagja valamely európai<br />
regionális szerveződésnek (ibid: 69) (Függelék, 8. táblázat). A regionális irodák<br />
szempontjából legfontosabb hálózatok: a környezetvédelmi területen működő<br />
EPRO (European Platform of Regional Offices in Brussels), a kutatás-fejlesztés<br />
terén alapított ERRIN (European Regions Research and Innovation Network),<br />
valamint a szociálisan fokozottan megosztott városokat képviselő Cities for Cohesion.<br />
Mindezek mellett természetesen létrejöttek a csupán néhány tagállam<br />
régióit átfogó együttműködések is. Ilyen például a képviseleteiket azonos épü-
Change language