A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
126<br />
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK<br />
valamint az Alpok-Mediterrán térség számára. A jelenlegi infrastrukturális fejlettség,<br />
a meglévő hálózati rendszer és a gazdasági kapcsolatok is igazolják e modell<br />
létjogosultságát.<br />
Sokkal merészebb vállalkozás Európa „másik gazdasági tengelyének” kidolgozása.<br />
Közép-Európa központi elhelyezkedése alapján hosszú távon Európa új<br />
pentagon térségévé, az ún. Pentagon <strong>II</strong>. térséggé válhat. Ez a térség egy észak-dél<br />
irányú gazdasági integrációt valósítana meg. A modell lényege, hogy a skandináv<br />
államokat és a Baltikumot északon, a balkáni térséget dél-keleten egy egységes<br />
gazdasági térséggé alakítsa. Az egységes gazdasági térség integrációjának szükségességét<br />
mutatja, hogy az unió keleti bővülésével egyre jelentősebb gazdasági<br />
térség keletkezik, a „keleti piacokkal” való kapcsolattartás központja Közép-Európába<br />
helyeződik át.<br />
A „közép-európai pentagon térséget” a Berlin-Brandenburgi Fővárosi Régió, a<br />
Szászháromszög térsége, a lengyelországi nagyvárosi régiók és a Duna-menti államok<br />
alkotnák. A pentagon I. fogalmával ellentétben ez még csak egy elméleti<br />
koncepció, amely az elkövetkezendő időszak gazdasági folyamatainak alakulására<br />
adhat eredményes választ. A versenyképesség általam kiemelt indikátorai<br />
alapján a pentagon <strong>II</strong>. központi elhelyezkedéssel rendelkezik, Európa észak- és<br />
dél-keleti térségeit köti össze, valamint az unió keleti kapujának szerepét látja el.<br />
A lakosságszámot tekintve jelentős súllyal rendelkezik, ugyanakkor alacsony a<br />
magas fejlettségű nagyvárosi régiók száma. Berlin és Brandenburg jelenleg még<br />
csak fejlesztési pólus (European engine) és nem világváros (global nude), amellyel<br />
meghatározná az egész régió fejlődési irányát. A Szászháromszög városai a fejlesztési<br />
pólus-, motorszerep kialakításán fáradoznak. A lengyel régiók gazdasági<br />
teljesítményük alapján a „gyenge MEGA” (weak MEGA) kategóriába tartoznak,<br />
egyedül a Varsói Régió tartozik a lehetséges fejlesztési pólusokhoz. A Duna-menti<br />
országok esetében a Bécsi Régió az egyetlen tényleges fejlesztési térség, azonban<br />
Prága, Pozsony és Budapest térsége is erőteljes felzárkózást mutat.<br />
A gazdasági kapcsolatok a Pentagon térség országain belül eltérő intenzitásúak.<br />
Ennek egyik oka az infrastruktúra kiépítettségének meglehetősen gyenge<br />
volta. A térség nagyvárosi régiói közötti hálózat fejletlen, a közlekedési kapcsolat<br />
meglehetősen lassú. 30 E lemaradások csökkentésében nagy szerepet játszhat a<br />
TEN-T projektek keretében megvalósuló közút- és vasúthálózat fejlesztése. Ezen<br />
felül kiaknázatlan lehetőség maradt a Duna nyújtotta olcsó áruszállítási lehetőség,<br />
a gdanszki kikötő kapacitásának bővítése, valamint az északi és a délkelet-európai<br />
kikötők összehangolása. Ez utóbbi esetében Magyarország lényeges<br />
tranzitállomássá válna.<br />
A Pentagon <strong>II</strong>. térség-modell kialakítását nehezítő további tényezők:<br />
• Alacsony innovációs és kutatás-fejlesztési kapacitás. A fejlesztések döntő<br />
hányadát a multinacionális vállalatok végzik, hiányzik a szükséges tőkeforrás<br />
a gazdaság többi szektorában.<br />
• A térség régióinak a versenyelőnyét jelenleg a relatíve jól képzett humánerőforrás,<br />
folyamatosan növekvő, de nyugat-európai szinten még mindig ala-
Change language