A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
184<br />
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK<br />
tármenti kapcsolatok fejlődésére. A Phare CBC programot felváltó INTERREG<br />
<strong>II</strong>IA szomszédsági programok megnövekedett forrásokkal további hajtóerői a határmenti<br />
együttműködéseknek. A programok jelentőségét mutatja, hogy a Régió<br />
eddig meglévő társ- és testvérmegyei és városi kapcsolatainak főként kulturális,<br />
művelődési, oktatási és ifjúsági területekre koncentrálódó együttműködései kibővültek<br />
egyéb, gazdasági és infrastrukturális jellegű együttműködésekkel is.<br />
A Régió különböző szervezetei (egyetemek, főiskolák, megyék, önkormányzatok<br />
stb.) széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal, együttműködési megállapodásokkal<br />
rendelkeznek. A Régió interregionális kapcsolatai közül kiemelhető a<br />
francia Champagne-Ardenne Régióval kötött, politikai szinten is deklarált interregionális<br />
egyezmény. Az együttműködés gazdasági, környezetvédelmi, szociális<br />
és kulturális tevékenységekre terjed ki. Ezen kívül több más európai régióval is<br />
folyamatos a kapcsolattartás és a projektszintű együttműködés, pl. Szász-Anhalttal<br />
(Németország) vagy Flevolanddal (Hollandia).<br />
Románia EU-csatlakozása illetve Ukrajna esetleges közeledése az EU-hoz<br />
újabb lökést adhat ennek a területnek a fejlődésének, ahol a jelenlegi uniós határ<br />
keletebbre tolódásával Kelet-Magyarország logisztikai szerepe megnövekedhet,<br />
és Románia, Ukrajna és bizonyos részben Szlovákia felé történő terjeszkedésnek<br />
és jó kiinduló területe lehet.<br />
2.1. Határmenti együttműködések nehézségei<br />
A magyar–román és a magyar–ukrán határ mindkét oldalán jellemző tőkehiány<br />
és az általános szegénység (intézményi, vállalkozói, lakossági) gátolja a kapcsolatok<br />
erősödését. A kapcsolatok legtöbbjének életben tartását jelenleg is a magyar<br />
partner költségvetése fedezi, nagyobb költségű események megrendezésére csak<br />
a pályázatok adnak esélyt. A vállalkozói tőkehiány mindkét oldalon behatárolja<br />
az együttműködésre való hajlamot.<br />
A kapcsolattartás fizikai lehetőségei korlátozottak, hiányos és fejletlen infrastruktúra,<br />
még mindig kevés az általános európai elvárásoknak megfelelő határátkelőhely<br />
és a vasúti összeköttetés, valamint a határtérségbe vezető gyorsforgalmi<br />
utak is hiányoznak. A kapcsolattartás fizikai nehézségei minden szférában<br />
hátráltatják az együttműködés további fejlődését.<br />
A partnerországok eltérő jogrendje, eltérő közigazgatási rendszere is sok nehézség<br />
forrása. Az intézmények operatív szintű kapcsolatainak fejlődésének<br />
alapköve, hogy az együttműködő felek hasonló jogkörökkel és legitimitással kell,<br />
hogy legyenek felruházva. Sok esetben teljesen hiányzik a hasonló kompetenciákkal<br />
rendelkező partner (pl. településszövetségek), ami az egyenrangúságon<br />
alapuló együttműködésnek gyakran gátja a magyar-román és a magyar-ukrán<br />
relációban. A területfejlesztési rendszerek eltérő volta miatt a területfejlesztési és<br />
ágazati tervezési, valamint egyeztetési rendszer nincs szinkronizálva a partner<br />
országokban, ami középtávon a felek közötti érdekellentétekhez vezethet.<br />
A minőségi együttműködést az élet sok területén még mindig az információk<br />
hiánya gátolja. A piaci ismeretek és a gazdasági jellegű információk hiánya