A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
ZÖLD-NAGY VIKTÓRIA: AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS<br />
209<br />
jelölése. Ugyancsak szükséges a közalapok kezelésének ellenőrzésére hatáskörrel<br />
rendelkező hatóságok kijelölése.<br />
A szabályozás nem egyértelmű a tagállamok szerepe tekintetében sem, miután<br />
nem tűnik ki, hogy az EGCC létrehozásában működnek közre, majd azt<br />
átveszik a regionális és helyhatóságok vagy maguk is aktívan közreműködnek.<br />
Ennek egy másik vetülete, hogy ki, milyen mértékű felelősséget vállal. Magyarországon<br />
például a határ menti együttműködés kialakítása és irányítása az önkormányzat<br />
hatásköre, míg Franciaországban a központi kormányé (is).<br />
A tagállamok számára a rendelet ugyanakkor nem csak kötelezettséget keletkeztet,<br />
hanem bizonyos esetekben a rendelete adott szakaszának végrehajtása tekintetében<br />
a fenntartás jogát is biztosítja. Ilyen fenntartásra példa a 3.9 pontban,<br />
a korlátolt felelősségű EGTC bejegyzése vonatkozásában biztosított jogosítvány.<br />
Hasonlóan erős jogosítvánnyal ruházza fel a rendelet a tagállamot a közérdek<br />
sérelme esetén. A 13. cikk értelmében ugyanis amennyiben a csoportosulás egy<br />
tagállam közrendre, közbiztonságra, közegészségügyre vagy közerkölcsre vonatkozó<br />
rendelkezéseit, vagy egy tagállam közérdekét sértő tevékenységet folytat, a<br />
tagállam valamely illetékes szerve megtilthatja a területén folyó ilyen tevékenységet,<br />
vagy előírhatja a joga alapján létrehozott tagok kilépését a csoportosulásból,<br />
kivéve, ha a csoportosulás felhagy a kérdéses tevékenységgel. E tilalmak<br />
alkalmazása ugyanakkor nem vezethet önkényes megkülönböztetéshez a csoportosulás<br />
tagjai vonatkozásában, illetve nem jelentheti a csoportosulás tagjai<br />
közötti területi együttműködés rejtett korlátozását. Mindezekkel összefüggésben<br />
elengedhetetlen volt az EGTC és tagjai számára az adott szerv döntése tekintetében<br />
a jogorvoslati fórum biztosítása (igazságügyi hatóság általi felülvizsgálat).<br />
A közérdek védelme egyébiránt a közösségi jogban – mégpedig egy alapszerződésben,<br />
az EKSz-ben meghatározottak szerint – oly mértékben élvez prioritást,<br />
hogy a rendeletben is meghatározott feltételek fennállása esetén (közrend, közerkölcs,<br />
közbiztonság sérelme) a tagállam a négy alapszabadság megvalósulását<br />
is korlátozhatja.<br />
3.2. A rendelet alkalmazásából fakadó jogértelmezési,<br />
illetve gyakorlati problémák<br />
Tekintettel arra, hogy a rendelet közvetlenül alkalmazandó a Közösség egész<br />
területén, a tagállamok jogrendszeréből fakadó eltérésekre tekintettel probléma<br />
merülhet fel a kompetenciákat, a tagállam felelősségét, illetve a nemzeti joggal<br />
történő konzisztenciát illetően. A rendelet már a Preambulumban felhívja a figyelmet,<br />
hogy „a regionális és helyi hatóságok, valamint a tagállamok pénzügyi<br />
kötelezettségét a csoportosulások megalakítása nem érinti, sem a közösségi, sem<br />
a nemzeti alapok kezelése tekintetében.” Mindez például a tagállam felelőssége<br />
szempontjából azt jelenti, hogy a végső elszámolás tekintetében továbbra is a<br />
tagállam viseli a felelősséget a Bizottság felé a kifizetett közösségi források menedzsmentje<br />
tekintetében. Így például, amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy<br />
pénzügyi korrekció keretében forrást visszavesz, a tagállam nem mentesül a kö-