24.10.2014 Views

A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

ZÖLD-NAGY VIKTÓRIA: AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS<br />

209<br />

jelölése. Ugyancsak szükséges a közalapok kezelésének ellenőrzésére hatáskörrel<br />

rendelkező hatóságok kijelölése.<br />

A szabályozás nem egyértelmű a tagállamok szerepe tekintetében sem, miután<br />

nem tűnik ki, hogy az EGCC létrehozásában működnek közre, majd azt<br />

átveszik a regionális és helyhatóságok vagy maguk is aktívan közreműködnek.<br />

Ennek egy másik vetülete, hogy ki, milyen mértékű felelősséget vállal. Magyarországon<br />

például a határ menti együttműködés kialakítása és irányítása az önkormányzat<br />

hatásköre, míg Franciaországban a központi kormányé (is).<br />

A tagállamok számára a rendelet ugyanakkor nem csak kötelezettséget keletkeztet,<br />

hanem bizonyos esetekben a rendelete adott szakaszának végrehajtása tekintetében<br />

a fenntartás jogát is biztosítja. Ilyen fenntartásra példa a 3.9 pontban,<br />

a korlátolt felelősségű EGTC bejegyzése vonatkozásában biztosított jogosítvány.<br />

Hasonlóan erős jogosítvánnyal ruházza fel a rendelet a tagállamot a közérdek<br />

sérelme esetén. A 13. cikk értelmében ugyanis amennyiben a csoportosulás egy<br />

tagállam közrendre, közbiztonságra, közegészségügyre vagy közerkölcsre vonatkozó<br />

rendelkezéseit, vagy egy tagállam közérdekét sértő tevékenységet folytat, a<br />

tagállam valamely illetékes szerve megtilthatja a területén folyó ilyen tevékenységet,<br />

vagy előírhatja a joga alapján létrehozott tagok kilépését a csoportosulásból,<br />

kivéve, ha a csoportosulás felhagy a kérdéses tevékenységgel. E tilalmak<br />

alkalmazása ugyanakkor nem vezethet önkényes megkülönböztetéshez a csoportosulás<br />

tagjai vonatkozásában, illetve nem jelentheti a csoportosulás tagjai<br />

közötti területi együttműködés rejtett korlátozását. Mindezekkel összefüggésben<br />

elengedhetetlen volt az EGTC és tagjai számára az adott szerv döntése tekintetében<br />

a jogorvoslati fórum biztosítása (igazságügyi hatóság általi felülvizsgálat).<br />

A közérdek védelme egyébiránt a közösségi jogban – mégpedig egy alapszerződésben,<br />

az EKSz-ben meghatározottak szerint – oly mértékben élvez prioritást,<br />

hogy a rendeletben is meghatározott feltételek fennállása esetén (közrend, közerkölcs,<br />

közbiztonság sérelme) a tagállam a négy alapszabadság megvalósulását<br />

is korlátozhatja.<br />

3.2. A rendelet alkalmazásából fakadó jogértelmezési,<br />

illetve gyakorlati problémák<br />

Tekintettel arra, hogy a rendelet közvetlenül alkalmazandó a Közösség egész<br />

területén, a tagállamok jogrendszeréből fakadó eltérésekre tekintettel probléma<br />

merülhet fel a kompetenciákat, a tagállam felelősségét, illetve a nemzeti joggal<br />

történő konzisztenciát illetően. A rendelet már a Preambulumban felhívja a figyelmet,<br />

hogy „a regionális és helyi hatóságok, valamint a tagállamok pénzügyi<br />

kötelezettségét a csoportosulások megalakítása nem érinti, sem a közösségi, sem<br />

a nemzeti alapok kezelése tekintetében.” Mindez például a tagállam felelőssége<br />

szempontjából azt jelenti, hogy a végső elszámolás tekintetében továbbra is a<br />

tagállam viseli a felelősséget a Bizottság felé a kifizetett közösségi források menedzsmentje<br />

tekintetében. Így például, amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy<br />

pénzügyi korrekció keretében forrást visszavesz, a tagállam nem mentesül a kö-

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!