A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

144 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK Mindezek eredményeként a közösségi döntéshozatali tér információközvetítési és érdekérvényesítési csatornái egyre nagyobb hasonlóságot mutatnak a nemzeti politikai rendszerek belső szerveződésével. Az európai pártok hangja erősödik; az európai szociális párbeszéd keretei lépésről lépésre formálódnak (Arató, 2001); az eurocsoportok – mint nyomásgyakorló csoportok – befolyása meghatározó; a tiltakozások és demonstrációk megjelentek az európai térben; 1 a lobbitevékenység eszközei és eljárásai pedig nem csupán elfogadott, de egyenesen nélkülözhetetlen módszerek a brüsszeli intézményi labirintusban. Figyelemre méltó, hogy a közösségi hatáskörök terjeszkedése nyomán mára a tagállami parlamentek elé kerülő jogalkotási előterjesztések közel fele – gazdasági területen pedig három-negyede – brüsszeli eredetű (Greenwood, 2003: 9–10). Regionális nézőpontból azonban ennél is fontosabb, hogy a régiók az uniós döntések mintegy 70 százaléka esetében meghatározó szerepet játszanak a végrehajtás folyamatában, míg a regionális jogalkotás 60-70 százalékban szintén európai normák által meghatározott (Goergen, 2006: 12, 29). A közösségi kompetenciák bővülése természetesen nem csupán lehetőségeket, de jelentős terhelést is jelent a közösségi intézmények számára. Gyakran idézett adat, hogy az uniós hivatalok csupán 0,8 tisztviselőt foglalkoztatnak tízezer uniós polgárra vetítve, míg ez az arány a tagállamok belső igazgatásában átlagosan 322 tisztviselő tízezer lakosra, illetve a Bizottság apparátusának létszáma nem haladja meg néhány nagyobb regionális vagy nagyvárosi igazgatás méretét (Greenwood, 2003: 46). Ennek kapcsán persze nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a közösségi intézmények jórészt komplementer szereplők a tagállami kormányzati szervek mellett az uniós döntések előkészítésében, kialakításában és végrehajtásában. A közösségi intézményekre háruló terhelés már az 1990-es évek elején a különféle érdekcsoportokkal való együttműködés erősítésére késztette a Bizottságot (Európai Bizottság, 1992), az integrációs folyamat erősödő politikai aspektusai pedig ráirányították a figyelmet a demokratikus deficit jelenségére, valamint a döntéshozatali eljárások nyitottságának és átláthatóságának szükségességére. Ez utóbbiak nem csupán az Európai Kormányzásról szóló Fehér Könyvben és az Európai Bizottság által a 2005–2009. évekre megfogalmazott stratégiai célkitűzések körében kaptak kitüntetett figyelmet (Európai Bizottság, 2005), de a Siim Kallas EU biztos által 2006 májusában közzétett Európai Átláthatósági Kezdeményezésről szóló Zöld Könyv magját is képezik (Európai Bizottság, 2006). A Zöld Könyv három területre – az érdekképviseletek tevékenységét szabályozó strukturáltabb keret kialakítására, a konzultációs minimumkövetelményekkel kapcsolatos visszajelzésekre, valamint a megosztott kezelésű források kedvezményezettjeire vonatkozó információk kötelező közzétételére – összpontosít, melyek közül ez utóbbi a régiók részéről is méltán figyelmet érdemel. 2 A közösségi hatáskörök bővülése nyomán nem meglepő, hogy az európai érdekcsoportok szerint az uniós érdekérvényesítés egyre fontosabb, a nemzeti és a közösségi döntéshozatali szintek pedig mind jobban összekapcsolódnak. Ezt igazolják az európai régiók körében végzett kutatások is, melyek a regionális érdekérvényesítés természetét illetően két fontos körülményre hívják fel a figyelmet. Egyrészt, a régiók és a regionális képviseletek általában elutasítják a partikuláris
SIMON ZOLTÁN: REGIONÁLIS ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBNA 145 érdekcsoportokkal és az európai érdekszervezetekkel való párhuzamba állítást, hangsúlyozva nélkülözhetetlen hozzájárulásukat tagállami szinten a közfeladatok ellátásához, uniós szinten pedig a közösségi döntések végrehajtásához (Vos et al., 2002: 214). Másrészt, hasonló alapon helytelenítik saját működésüket illetően a lobbitevékenység kifejezés használatát, mivel azt a partikuláris érdekek érvényesítésére alkalmazott eszköznek tartják, még akkor is, ha az általuk – és különösen a brüsszeli regionális képviseleti irodák által – használt érdekérvényesítési eljárások jelentős hasonlóságot mutatnak a kisebb érdekszerveződések és a hivatásos lobbisták módszereivel (Huysseune és Jans, 2005: 53). 2. Magyar érdekek az Európai Unióban Mindezek kapcsán érdemes röviden kitérni a magyar érdekek pozícióira és lehetőségeire az uniós döntéshozatali arénában. 3 A nemzeti és a regionális érdektörekvések mozgásterét egyaránt meghatározzák az adott tagország földrajzi és geopolitikai adottságai, gazdasági befolyása, kulturális hagyományai, valamint uniós kapcsolatai. 4 Ezek a körülmények nem csupán a magyar érdektörekvések befolyását, de azok karakterét is meghatározzák az európai térben. Ezen érdekekről teljes áttekintést adni reménytelen vállalkozás. Így elegendő annyit megállapítanunk, hogy mind a „forrás-orientált”, mind az „identitás-orientált” magyar érdektörekvések jelen vannak az uniós döntéshozatali térben. 5 Egy részük sikert ér el, míg mások kudarcot vallanak, ami természetes jelenség a többszintű alkudozásra épülő közösségi döntéshozatali rendszerben, ám felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós intézmények alaposabb ismeretével, a kapcsolatrendszer bővítésével, valamint a közösségi döntéshozatali tér formális és informális szabályainak pontosabb megértésével és hatékonyabb alkalmazásával további sikereket érhetünk el. Ebben döntő jelentőségű annak felismerése, hogy Magyarország legfontosabb eszköze a közösségi döntések befolyásolására a más tagállamokkal (régiókkal) kialakított együttműködés és a „támogatások cseréje”. Meghatározó jelentőségűek a közösségi intézményekben, illetve azok környezetében elfoglalt magyar pozíciók is (Függelék, 1. táblázat). Ezek körében különös figyelmet érdemelnek a magában a döntéshozatali térben elhelyezkedő európai parlamenti képviselők és uniós tisztviselők (insider insiders), a döntéshozatali tér közvetlen környezetében működő eurocsoportok (insider outsiders), valamint a közösségi intézmények által reprezentatív partnerként elfogadott érdekszerveződések és -képviseletek (outsider insiders), és köztük a brüsszeli regionális képviseleti irodák. Mindezeken túl figyelmet érdemelnek azok a nagyvállalatok, civil szervezetek, hivatásos lobbisták stb. is, akik – állandó brüsszeli képviselettel vagy anélkül – gyakran meglepő sikereket érnek el a közösségi döntéshozatali arénában (outsider outsiders). A magyar pozíciók a közösségi döntéshozatali tér insider insider részében – különösen az új tagállamokkal való összevetésben – kedvezőnek mondhatók. Kovács László adó- és vámpolitikáért felelős EU biztos helyzetét kezdetben talán megnehezítették kinevezésének körülményei, azonban nem tartósan és nem
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 94 and 95:
Page 96 and 97: 94 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 176 and 177: Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 194 and 195: Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 196 and 197:
Page 198 and 199:
Page 200 and 201:
Page 202 and 203:
Page 204 and 205:
Page 206 and 207:
Page 208 and 209:
Page 210 and 211:
Page 212 and 213:
Page 214 and 215:
Page 216 and 217:
Page 219 and 220:
A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221:
Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK