A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

KAISER TAMÁS ÉS KIS-VARGA JUDIT: ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS HÁZON KÍVÜL
55
és tanulási lehetőségeket. Ebben az esetben az egy-két fő munkatárssal működő
képviselet olyan irodaházban bérel helyiséget, ahol egy már régebb óta működő
és kellő tapasztalattal rendelkező iroda működik. Ezzel csökkenthetők az iroda
létrehozásának és fenntartásának költségei, a munkatársak közötti személyes
kapcsolatok pedig megkönnyíthetik az eredményes működéshez nélkülözhetetlen
brüsszeli hálózatokba való viszonylag gyors bekapcsolódást (Függelék, 3.
esettanulmány). Természetesen hosszabb távon más megoldások is elképzelhetők,
így például az adott ország régióinak teljes körű brüsszeli „kitelepülésével” a
Régiók Háza modell megvalósítása.
2.1.5. A határmenti régiók irodái
A regionális képviseletek legújabb hajtásait a határmenti térségek, eurorégiók
közös fellépése jelenti. Példaként említhető Délkelet-Finnország és a Szentpétervári
Régió brüsszeli képviselete, a B7-ek irodája (mely öt ország hét balti-tengeri
szigetét képviseli), valamint Közép-skandináviai Iroda (Mid-Scandinavian Office).
Ez utóbbi a Régiók Háza-modell alapján működik, miután az érintett középsvédországi
és közép-norvégiai irodák közös helyiségeket, irodai felszereléseket
használnak, de saját alkalmazottakat tartanak, önálló stratégiákat és célokat
követnek, elnevezésükben is különböznek.
Mindent összevéve a regionális irodák működéséből származó haszon erősen
függ a hazai régiók politikai prioritásaihoz és stratégiáihoz fűződő kapcsolatától.
Az irodák munkatársai szakértők az EU-közpolitikák terén, de az általuk biztosított
információk és kapcsolatok csak a hazai prioritásokra és valós igényekre
épülve váltanak ki szinergiákat. Ehhez azonban közösen kialakított és minden
évben felülvizsgált információáramlási mechanizmusra van szükség, például
hírlevelek és internetes portálok formájában. A brüsszeli irodának rendelkeznie
kell legalább egy kapcsolattartó személlyel a hazai régióban – aki praktikusan a
Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársa –, brüsszeli kollégáik pedig rendszeres
időközönként végiglátogatják a régiókat, tájékoztatókat, workshopokat
tartanak, gondoskodnak az iroda által elért eredmények és az aktuális lehetőségek
megjelenéséről a regionális és helyi médiában.
2.2. Feladatok
Az eltérő működési keretek, tagállami támogatottság és a különféle háttérszervezetek
ellenére, van néhány funkció, amely a kapcsolattartó irodák szinte
mindegyikénél megtalálható, irodánként változó súlypontokkal. Feladataik négy
alapvető tevékenység köré összpontosulnak: (1) információk gyűjtése és továbbítása
(2) képviselet és promóció (3) EU-források megszerzése (4) érdekképviselet
és lobbizás (Heichlinger, 1999: 10; Cabinet Stewart, 2002: 12; Logon, 2002: 45;
Bjerborg, 2005: 7).