A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
SCHNEIDER GÁBOR: AZ EURÓPAI FŐVÁROSI ÉS METROPOLISZ RÉGIÓK<br />
119<br />
lők érdekeinek összehangolásában. Az intézményesített partnerség kialakítása<br />
döntő szempont a térségi feladatok és szolgáltatások összehangolásában. E tekintetben<br />
a térség fővárosi régiói jelentős elmaradásban vannak a többi nagyvárosi<br />
régióval szemben. 16 Az egyes régiók intézményi struktúrájában alacsony a<br />
helyi érdekek képviselete. A térség országaiban indokolt lenne a civil társadalom<br />
fogalmának meghatározása, illetve megújult alapokra helyezése, amely végeredményében<br />
egy szabályozott térségi döntéshozatali modell kialakulását eredményezné<br />
(Ágh, 2006: 38).<br />
3. Esettanulmány: a németországi városi régiók hálózata<br />
3.1 Az európai metropoliszrégiók koncepciója<br />
A következőkben röviden ismertetni szeretném az ún. „európai metropoliszrégiók<br />
Németországban” (europäische Metropolregionen in Deutschland) koncepciót<br />
(IKM, 2006). A németországi metropoliszrégiók (a továbbiakban itt is MEGÁ-k<br />
elnevezést használom) a MERTEX- és ESPON-modellekben definiált policentrikus<br />
városi térségek, amelyek elemzésével a korábban említett városhálózati<br />
struktúrát gyakorlati megközelítésben jellemzem. 17<br />
A MEGÁ-k modelljének németországi kidolgozása, úgy vélem, hűen tükrözi<br />
a területfejlesztési irányelvek megváltozását. A koncepció alapelve, hogy a gazdasági<br />
versenyképesség problematikáját és a globalizációs kihívásokat leghatékonyabb<br />
formában a nagyvárosi régiók hálózatával lehet kezelni. A német közigazgatás<br />
és politikai berendezkedés alappillére a föderalizmus, amely jelentős<br />
politikai, gazdasági és kulturális autonómiát ad a tartományoknak, melyek erős<br />
érdekérvényesítő képessége tükrében jelentős változásnak tartom a német területfejlesztésben<br />
és gazdaságpolitikában napjainkban lezajló változásokat.<br />
A globalizáció és a lokalizáció, továbbá a KKE-i országokban lezajló politikai<br />
és gazdasági változások és legfőképpen a német egység gazdasági hatásai új<br />
gazdaságpolitikai koncepciók kialakítását tették szükségessé (Adam and Göddecke–Stellmann,<br />
2002). Ennek feladata, hogy a gazdasági folyamatokkal párhuzamosan<br />
megjelenő demográfiai változásokat is kezelni tudja. További lényeges<br />
kérdések voltak a német egyesítésből adódóan a keleti és a nyugati országrész közötti<br />
erőteljes gazdasági különbségek, valamint az ennek alapján kialakuló területi<br />
aszimmetria és divergencia. Mindezen problémák kezelésére a hagyományos<br />
föderális államberendezkedésen túlmutató, komplex területfejlesztési koncepció<br />
kidolgozása vált szükségessé. A területfejlesztés új célkitűzései a versenyképesség<br />
további erősítése mellett az ország keleti térségeinek az integrált gazdasági<br />
folyamatokba történő bekapcsolása volt, továbbá az ország nemzetközi jellegének<br />
továbberősítése (IKM, 2006: 2–3).<br />
Az integrált feladatokat illetően – mint a közlekedési hálózatok kialakítása<br />
és fenntartása, a környezetvédelem, a kutatás-fejlesztés és az ehhez kapcsolódó<br />
klaszterpolitika tartományi és a városi szintű kezelése – mellett igény mutatkozott<br />
egy új térségi struktúra kialakítására (MKRO, 2006). Nyilvánvalóvá vált,
Change language