A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

194 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK 1.1. A területi dimenzió megjelenése a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló (2006/702/EK) tanácsi határozatban 3 Az Európai Unió 2004. május 1-jei bővítése a regionális egyenlőtlenségek alapvető kiszélesedését eredményezte, bár az új tagállamok legszegényebb részei közül néhány a legmagasabb növekedési arányokkal rendelkezik. Mindezekre tekintettel a Közösség területének kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében a kohéziós politika is kiemelten kezeli a területi dimenziót. A kohéziós politika egyik jellemzője ugyanis – az ágazati politikákkal szemben – azon képességében rejlik, hogy alkalmazkodni tud a különleges igényekhez, valamint az egyedi földrajzi kihívásokhoz és lehetőségekhez. A kohéziós politika szerint a földrajzi elhelyezkedés meghatározó tényező. Ennek megfelelően a tagállamoknak és a régióknak különös figyelmet kellene fordítaniuk ezekre a sajátos földrajzi körülményekre, amikor kialakítják programjaikat, és forrásaikat a kulcsprioritásokra összpontosítják. A területi dimenzió figyelembe vétele segít a fenntartható közösségek létrehozásában, valamint annak megakadályozásában, hogy az egyenlőtlen regionális fejlődés csökkentse az átfogó növekedési potenciált. Ezzel összefüggésben a közösségi jogalkotók felismerték azt is, hogy a területi kohézió előmozdítására irányuló tevékenységek sikeres végrehajtása olyan mechanizmusokat igényel, amelyek biztosítják valamennyi területet számára, hogy a versenyképességi tényezőt jelentő egyéni teljesítőképességüknek megfelelő bánásmódban részesüljenek. Következésképpen – amint arra a tanácsi határozat is utal – a felelősségteljes kormányzás fontos szerepet játszik a területi dimenzió eredményes alkalmazása során, de ugyanakkor maga a Közösség is meghatározza az alapvető irányokat és a végrehajtás lehetséges szervezeti kereteit, például a jelen tanulmány tárgyát képező, a területi együttműködés európai csoportosulásáról szóló rendelet megalkotásával. 1.2. A kohéziós jogszabálycsomag Az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés 158–162. cikke előírja, hogy átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében a Közösség úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági és társadalmi kohézió erősítését eredményezze, és csökkentse a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket. Ennek megfelelően a kohéziós politika következő hétéves periódusra vonatkozó végrehajtási szabályait lefektető rendelettervezetek előkészítése hivatalosan 2004. július 14-én kezdődött meg, amikor az Európai Bizottság közzétette a már konkrét elképzeléseket tartalmazó jogszabálytervezeteit (öt jogszabálytervezet). A 2006. júliusi elfogadást követően pedig a 2007–2013 közötti időszakban a kohéziós politika fentiekben hivatkozott célkitűzéseinek megvalósítására szolgáló eszközök jogalapját ez az öt jogszabályból álló ún. kohé-
ZÖLD-NAGY VIKTÓRIA: AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS 195 ziós jogszabálycsomag jelenti. A jogszabályok közül a tanulmány szempontjából kiemelt jelentőségűek az alábbiak. Az általános rendelet (Európai Tanács, 2006b) meghatározza a három kohéziós eszköz – az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap – végrehajtására vonatkozó közös elveket, szabályokat és előírásokat. Az Unió, a tagállamok és a régiók közötti megosztott irányítás elvére építve, valamint a kohéziós politikáról szóló közösségi stratégiai iránymutatások és azok nyomon követése alapján ez a rendelet új programozási eljárást, illetve a pénzügyi irányítás, ellenőrzés és értékelés közös szabályait írja elő. A támogatások folyósításának megreformált rendszerében egyszerűsödik, arányosabbá és centralizáltabbá válik a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap kezelése. Ez az egyszerűsítési folyamat egyébként az uniós más pénzügyi eszközeinek, így például a közösségi programok 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó új generációjának meghatározása során is prioritást kapott. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (a továbbiakban: ERFA) szóló rendelet (Európai Parlament és Tanács, 2006a) – amelynek célja a magán- és állami beruházások támogatása az Unió régiói közötti egyenlőtlenségek csökkentésével – meghatározza az Alap szerepét és a beavatkozások területeit. Az ERFA támogatja az EU területén megvalósuló regionális fejlődést, gazdasági változást, megerősített versenyképességet és a területi együttműködést célzó programokat. Az elsődlegesen finanszírozott területek közé tartozik a kutatás, az innováció, a környezetvédelem és a kockázat-megelőzés, míg az infrastruktúra – különösen a legkevésbé fejlett régiók esetében – továbbra is fontos szerepet játszik. A csomag ötödik rendelete vezeti be a későbbiekben részletesen bemutatásra kerülő európai területi együttműködési csoportosulást (a csoportosulás angol nevének rövidítését figyelembe véve a továbbiakban: EGTC) (Európai Parlament és Tanács, 2006b). Ezen új jogi eszköz célja a határokon átnyúló, a transznacionális és/vagy az interregionális együttműködés megkönnyítése a regionális és helyi hatóságok között. E jogi személyiséggel felruházott csoport hajtaná végre a területi együttműködési programokat, a résztvevő nemzeti, regionális, helyi vagy egyéb hatóságok közötti megállapodás alapján. 2. Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) 2.1. A rendelet megalkotásának indoka, a jogalkotó célja A tagállamok, a regionális és helyi hatóságok komoly nehézségekbe ütköztek a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködést célzó intézkedéseknek az egymástól eltérő nemzeti jogszabályok és eljárások keretén belül történő megvalósítása és irányítása során. A Közösség területe egészének harmonikus fejlődése, valamint a megerősített gazdasági, társadalmi és területi kohézió azonban a határokon átnyúló együttműködés erősödését és azon intéz-
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133:
Page 134 and 135:
Page 136 and 137:
Page 138 and 139:
Page 140 and 141:
Page 142 and 143:
Page 144 and 145:
Page 146 and 147: 144 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 176 and 177: Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 194 and 195: Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 219 and 220: A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221: Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK