A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

KAISER TAMÁS ÉS KIS-VARGA JUDIT: ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS HÁZON KÍVÜL
81
nem a megfelelő helyen és/vagy időben lobbizna az adott képviselet, amely nyilvánvalóan
nem hatékony.
Az irodáknak lehetőség szerint a brüsszeli EU-központban kellene lenni, közel
az uniós intézményekhez, és más régiók brüsszeli képviseleteihez. Kezdetben
– elsősorban anyagi megfontolások miatt – a szerényebb költségvetésű „projectoffice”
képviseletek létrehozása indokolt, de ez önmagában nem jelent hátrányt,
mivel a nyugat-európai regionális képviseletek példája azt mutatja, hogy a kellő
szakmai tudás, szorgalom, kapcsolati tőkék birtokában nekik sem kell lemondani
a „business-office” funkciókról és a közvetlen érdekérvényesítésről.
Az ideális képviseleti iroda regionális érdekképviseleti iroda személyzete minimálisan
egy irodavezetőből és egy tanácsadóból állna, akik mindketten beszélik
legalább a francia és az angol nyelvet, és megfelelő helyismerettel rendelkeznek
származási régiójukban, valamint európai uniós ügyekben is tájékozottak.
Praktikus – és egyben olcsó – megoldás gyakornok(ok) alkalmazása néhány hónapos
időtartamra, aki(k) főleg az adminisztratív feladatok ellátásában segítene(nek).
Az információnyújtás érdekében fontos már a kezdeti szakaszban egy „brüszszeli”
és egy „hazai” adatbázis kialakítása, továbbá egy olyan kommunikációs
rendszer kiépítése az egyes irodák és az általuk képviselt régióban működő regionális
fejlesztési tanácsok között, amely biztosítja a zökkenőmentes napi rendszerességű
kommunikációt.
A képviselet önállóságának megőrzése mellett fontos, hogy jó együttműködési
kapcsolatot alakítson ki a magyar európai parlamenti képviselőkkel, az Állandó
Képviselettel és a különböző magyar delegációkkal, mert bármennyire is jól
működnek ezek az irodák, és önállóan is hasznos munkát végeznek, a tapasztalatok
szerint működésük akkor a leghatékonyabb, ha kiegyensúlyozott kapcsolatot
ápolnak a nemzeti delegációkkal, adott esetben közösen lépnek fel az európai
uniós ügyekben.
Természetesen az, hogy a jövőben minden régió saját irodával rendelkezik,
egyben azt is jelenti, hogy valójában egymás versenytársai is, miután eltérő területi,
gazdasági és vállalati érdekeket képviselnek. Ez nem zárja ki, hogy egy-egy
esetben együttműködjenek közös érdekek mentén, amelynek a jelenlegi MRBK
bázisán kiépülő Magyar Ház („House of Hungary”) lehet a leghatékonyabb szolgáltató
szervezete.
A Magyar Ház, lényegében tehát a Régiók Háza, az alábbi funkciókat látja el:
• találkozóhely a brüsszeli magyar kolónia számára, amely alkalmas információcserére,
közös rendezvények és kiállítások megtartására;
• szolgáltató centrum, titkársági háttérrel, amelynek révén a magyar állam
támogatja a brüsszeli regionális képviseleteket;
• koordinációs központ, rendszeres találkozókkal, ami a régi tagországok
gyakorlatának megfelelően magába foglalja a többi regionális képviselettel,
az EP képviselőkkel, a Bizottságnál dolgozó magyar munkatársakkal, valamint
az Állandó Képviselelet tisztviselőivel való „informális információk”
cseréjét;