A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
158<br />
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK<br />
A szervezeti formát illetően az új tagállamok regionális képviseletei körében<br />
is változatos megoldásokkal találkozunk. A régi tagállamok regionális irodáiba<br />
integrált képviseletek mellett létrejöttek önálló, valamint több régió által közösen<br />
működtetett irodák is. Ez utóbbira példa – az EU10 körében egyedülálló<br />
módon – Magyarország, ahol a hét magyar régió uniós ügyeit a Magyar Régiók<br />
Brüsszeli Képviselete (MRBK) gondozza, és csak a legutóbbi hónapokban kezdődött<br />
meg a régiók „önállósodása”, így a Nyugat-dunántúli Régió saját képviseleti<br />
irodájának kialakítása, valamint a Dél-alföldi Régió, a Dél-dunántúli Régió és<br />
az Észak-alföldi Régió – az MRBK-hoz kötődő – önálló képviseletének megteremtése.<br />
Ez a folyamat, azaz közös iroda létrehozása, majd az arról való fokozatos<br />
leválás, több régi tagállamban – így például számos francia régió esetében<br />
is – megfigyelhető volt. Az önálló regionális képviseleti irodák megnyitásának<br />
időbeli lefolyása azonban tagállamonként meglehetősen eltérő, hiszen amíg az<br />
osztrák régiók mindegyike a csatlakozást követő rövid időn belül létrehozta saját<br />
képviseletét, addig az olasz régiók esetében ez közel tíz évbe telt (Huysseune és<br />
Jans, 2005: 15).<br />
Az új tagállamok regionális képviseleteinek feladatai nagyrészt a már létező<br />
regionális irodák működését és az általuk kialakított közös „regionális képviseleti<br />
kultúrát” követik. Ami eltérés tapasztalható: az új tagállamok régiói nagyobb jelentőséget<br />
tulajdonítanak az információszerzésnek, az anyarégió promóciójának,<br />
valamint az uniós ismeretek hazai terjesztésének, ugyanakkor kisebb figyelmet<br />
szentelnek a közösségi döntések befolyásolására. Jövőbeli terveik között pedig<br />
elsősorban önálló projektek kidolgozását és uniós források felkutatását említik<br />
(ibid: 39, 41). A szakpolitikai területek körében mindenekelőtt a fejlesztési, kereskedelmi,<br />
gazdasági és pénzügyi területekre összpontosítanak, és kevésbé tartják<br />
fontosnak a környezetvédelmi, versenyszabályozási, energiapolitikai és közlekedéspolitikai<br />
kezdeményezéseket (ibid: 62). A működési feltételeket illetően mind<br />
az éves költségvetés (átlagosan 127 000 euró), mind az irodaterület nagysága<br />
(átlagosan 71 m 2 ), mind a munkatársak létszáma (átlagosan két fő) terén érzékelhető<br />
hátrányban vannak a többi regionális képviselettel szemben (ibid: 28).<br />
Így nem meglepő, hogy vezetőik nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az anyagi<br />
körülményeknek az iroda működésének sikerét illetően (ibid: 79). Ugyanakkor<br />
az is kétségtelen, hogy – a megnyitásuk óta eltelt rövid időre való tekintettel – az<br />
új tagállamok regionális képviseleti irodáinak teljesítményéről és működési hatékonyságáról<br />
megalapozott értékelést adni egyelőre nem lehetséges (Függelék,<br />
10. táblázat).<br />
5. Az uniós regionális érdekérvényesítés eszközei<br />
és módszerei<br />
Az uniós regionális érdekérvényesítés eszközeiről és módszereiről kimerítő áttekintést<br />
adni a jelen tanulmány keretei között reménytelen vállalkozás lenne.<br />
Ezért a következőkben ezek általános jellemzésére szorítkozom. Ennek kapcsán<br />
– amint arra a Genti Egyetem kutatóinak tanulmánya is felhívja a figyelmet –