A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
160<br />
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK<br />
rendszer kidolgozására kerül sor. Az előkészítés – a „házi feladat” – a lobbitevékenység<br />
eredményessége szempontjából meghatározó fontosságú, amint arra<br />
van Schendelen is nyomatékkal figyelmeztet (van Schendelen, 2003).<br />
Ezt követi a stratégia kidolgozása. Erre akkor kerülhet sor, amennyiben egy<br />
adott téma relevanciája és az abban rejlő lehetőségek megállapításra, illetve a<br />
feladatért felelős személyek kijelölésre kerültek. A stratégia megalkotása általában<br />
négy alapkérdés tisztázását, azaz az érvrendszer, a megszólítandó partnerek,<br />
a közbelépés legmegfelelőbb időpontja, valamint az alkalmazandó taktikai<br />
megoldások meghatározását jelenti. Ez utóbbiak nyomán szokás konszenzuális<br />
stratégiákról (pl. a döntési folyamat előzetes konzultációs szakaszába való bekapcsolódás<br />
a döntéshozó megnyerésének és a versenytársak kompromisszumos<br />
eszközökkel történő semlegesítésének szándékával) és konfliktusos stratégiákról<br />
(pl. a közösségi döntéshozatal blokkolása); tág és szűk stratégiákról (az alkalmazott<br />
kommunikációs csatornák terjedelme szerint); bizalmas és nyílt stratégiákról<br />
(a döntéshozatali tárgy és helyzet természete által meghatározott módszerek<br />
alapján); valamint közvetlen és közvetett stratégiákról beszélni. Végül, de nem<br />
utolsó sorban, nélkülözhetetlen és a további működés szempontjából alapvető<br />
jelentőségű az érdekérvényesítési folyamat értékelése és utánkövetése, különös<br />
figyelemmel arra, hogy a lobbitevékenység – és tágabb értelemben mindenféle<br />
közösségi érdekérvényesítés – alapja a döntéshozókkal kialakított hosszú távú<br />
bizalmi kapcsolat.<br />
Következtetések<br />
Mindezek nyomán megállapíthatjuk tehát, hogy a közösségi szintű regionális<br />
érdekérvényesítés mára általános gyakorlattá vált az Európai Unióban. Ennek<br />
egyik alapfeltétele az állandó jelenlét biztosítása Brüsszelben. Ezt szolgálják a<br />
brüsszeli regionális képviseleti irodák. Az EU10-ek első regionális képviseletei<br />
már a csatlakozást megelőző években megjelentek az unió döntéshozatali központjában.<br />
További regionális irodák létesítése azonban – a korábbi bővítési fordulókhoz<br />
hasonlóan – tagállamonként eltérő ütemben halad. Magyarország – az<br />
új tagállamok között egyedülálló módon – egyetlen közös regionális képviseleti<br />
irodát hozott létre a magyar régiók uniós ügyeinek intézésére. A közös képviseletről<br />
való leválás és önálló regionális képviseletek kialakítása csak az elmúlt<br />
hónapokban kezdődött meg. Az, hogy ez a folyamat a Magyar Régiók Brüsszeli<br />
Képviseletének térvesztését és megszűnését eredményezi, vagy a közös képviselet<br />
és az önálló irodák tartós együttélését hozza majd, ma még nem látható.<br />
A brüsszeli regionális képviseleti irodák kialakítását követően is bizonytalanság<br />
tapasztalható az új tagállamokban a közösségi szintű regionális érdekérvényesítés<br />
céljait, csatornáit és módszereit illetően. Ezért érdemes külön figyelmet<br />
fordítanunk azokra a megállapításokra, miszerint a régiók sikeres uniós<br />
fellépésének