A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

200 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK nek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki. Az előbbiekben felsorolt kategóriák egyikébe vagy közülük többe tartozó szervezetekből álló társulások szintén az EGTC tagjai lehetnek. A csoportosulás továbbá – területi együttműködési, nemzetközi jellegére tekintettel – olyan tagokból állhat, amelyek legalább két tagállam területén helyezkednek el. A jogalkotó komolyan foglalkozott a csoportosulás összetételének problematikájával, az eredeti javaslat értelmében ugyanis kizárólag tagállamok, regionális vagy helyi hatóságok alkothatták volna a csoportosulást. A civil szervezetek és nem kormányzati szervezetek tekintetében ugyanakkor a tervezet módosítását különösen annak szükségessége indukálta, hogy a határmenti csoportosulás koncepcióját – az Európai Kormányzásról szóló Fehér Könyvvel (Európai Bizottság, 2001) összhangban – a többszintű kormányzás szintjére emelje. Felmerült továbbá a személyi hatály kiterjesztése a profitorientált piaci szereplőkre is, azonban ez a javaslat nem kapott megfelelő támogatást. Fontosnak tartom továbbá megemlíteni a rendelet területi hatálya tekintetében folytatott egyeztetéseket is. Nevezetesen, az eredeti koncepció értelmében a Bizottság csak a belső határok mentén való együttműködéssel foglalkozott, és így az EU keleti külső határán lévő régiók nem kerülhettek volna a hatálya alá, azaz a keleti határrégiók a nem tagállamok régióival nem köthettek volna ilyen megállapodást. Márpedig az EGTC célja, hogy megkönnyítse és segítse a területi (határokon átnyúló, nemzetek és régiók közötti) együttműködést a regionális és helyi önkormányzatok között – de ugyanakkor a szomszédos harmadik országokkal is – a gazdasági, szociális és területi kohézió erősítése érdekében. Az eredeti megfogalmazás továbbá a szabályozás célja, azaz a négy szabadság elvének érvényre juttatása ellen hatott volna. A rendkívül szűk területi hatályból fakadó hátrányokat felismerve a tervezetet módosították. A hatályos szabályozás ezzel a kérdéskörrel a Preambulumban foglalkozik. Így a 16. bekezdés kimondja, hogy „a Szerződés 159. cikkének harmadik bekezdése nem teszi lehetővé harmadik országok jogalanyainak bevonását az említett rendelkezésen alapuló jogi aktusba.” Azaz az alapokon kívül és az egyéb közösségi politikák keretében elhatározott intézkedések sérelme nélkül az egyedi fellépések (mint például az EGTC létrehozása) kifejezetten a Közösségek jogalkotó hatáskörrel felruházott szerveinek privilégiuma. Ugyanakkor a csoportosulás létrehozását lehetővé tevő közösségi intézkedés elfogadása nem zárja ki annak lehetőségét, hogy harmadik országok jogalanyai részt vegyenek az e rendeletnek megfelelően létrehozott csoportosulásban, amennyiben a harmadik ország jogszabályai vagy a tagállamok és harmadik országok közötti megállapodások azt lehetővé teszik.
ZÖLD-NAGY VIKTÓRIA: AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS 201 2.5. Az EGTC alapítása Tekintettel arra, hogy az EGTC-ben helyi és regionális önkormányzatok, azaz nagyfokú önállósággal bíró struktúrák is részt vehetnek, a rendelet megalkotásának egyik kritikus pontja volt az alapításra vonatkozó szabályok meghatározása, különös tekintettel a tagállamok jogosítványaira. Az egyes tagállamok nemzeti szabályozása jelentősen eltér egymást az önkormányzatok nemzetközi tevékenységben való részvétele, nemzetközi szerződéskötési hatásköre tekintetében. A hatályos szabályozás értelmében a csoportosulás létrehozására irányuló határozat meghozatalát annak leendő tagjai kezdeményezik, és minden leendő tag a csoportosulásban való részvételi szándékáról értesíti azt a tagállamot, amelynek a joga alapján létrejött. A leendő tag értesítését követően az érintett tagállam alkotmányos rendjének figyelembevételével (ezzel a megoldással utal a rendelet a tagállamok eltérő szabályozására!) jóváhagyja a leendő tag részvételét a csoportosulásban, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy e részvétel – beleértve a leendő tag hatáskörét és feladatait – nem felel meg a közösségi rendeletnek vagy a nemzeti jognak, vagy e részvétel nem indokolt az adott tagállam közérdeke vagy közrendje alapján. Rendkívül fontos kitétel – a tagállam önkényes jogalkalmazását elkerülendő –, hogy ez utóbbi esetben a tagállamnak meg kell indokolnia a jóváhagyás megtagadását. A leendő tagok érdekében a jogalkotó időlimitet is felállít, így a tagállamnak főszabályként az elbírálásra alkalmas kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül döntést kell hoznia. Az egyezmény bármely és az alapszabály bármely lényegi módosítását a tagállamoknak ugyanezen eljárás keretében kell jóváhagyni. Az alapszabály jelentős módosításának pedig azt kell tekinteni, amely közvetve vagy közvetlenül az egyezmény módosításával jár. 2.6. A kölcsönös elismerés elve A rendelet 6. cikke, a közalapok kezelésének ellenőrzése tekintetében vezeti be a kölcsönös elismerés elvét. Fő szabály, hogy az EGTC által kezelt közalapok ellenőrzését a csoportosulást létesítő okirat szerint illetékes tagállam hatóságai szervezik meg. Fontos tagállami feladat ezen előírás vonatkozásában az eljáró ellenőrző hatóságok kijelölése. A kölcsönös elismerés elve alapján ugyanakkor, amennyiben a többi érintett tagállam nemzeti jogszabályai azt előírják, a csoportosulást létesítő okirat szerinti székhely tagállamában kijelölt hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a többi érintett tagállam illetékes hatóságai számára lehetővé tegyék a csoportosulás e tagállamokban végzett cselekményeinek területükön való ellenőrzését, valamint a megfelelő információk cseréjét. Az ellenőrzés kérdése egyike a legvitatottabb kérdéseknek, amelyek a határon átnyúló együttműködések során felmerülnek. Ennek oka, hogy a transznacionális, interregionális, vagy határmenti együttműködési programok végrehajtásának
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133:
Page 134 and 135:
Page 136 and 137:
Page 138 and 139:
Page 140 and 141:
Page 142 and 143:
Page 144 and 145:
Page 146 and 147:
Page 148 and 149:
Page 150 and 151:
Page 152 and 153: 150 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 176 and 177: Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 194 and 195: Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 219 and 220: A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221: Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK