A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
SZŰCS ISTVÁN: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ HATÁROKON ÁTÍVELŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE<br />
175<br />
területek érintkeznek egymással. Az elavult infrastruktúrával rendelkező és magas<br />
munkanélküliséggel küzdő határszéli települések egyelőre még nem tudják<br />
megfelelően kiaknázni a határmenti együttműködésekben rejlő lehetőségeket,<br />
azonban Magyarország EU-tagsága és Románia csatlakozása elősegítheti a határmenti<br />
kapcsolatok dinamizálását.<br />
A rendszerváltást követően felerősödött viszonylagos gazdasági-társadalmi<br />
dekoncentrációs folyamatok nyomán az Észak-alföld jelentős része továbbra is<br />
periféria helyzetben maradt, egyes a nagyrégión belüli térségek, közülük is elsősorban<br />
kiterjedt határmenti területek a „periféria perifériáivá” váltak. Ezek a<br />
térségek nem vonzzák sem a külföldi, sem a belföldi befektetőket, mely visszavezethető<br />
részben történeti, részben a szegényes természet-, gazdaság- és településföldrajzi<br />
adottságokra, részben pedig a korábbi kedvezőtlen hatások következményeire.<br />
Ilyenek a piactól való távolság, a mezőgazdasági alapanyag-termelésre<br />
alapozott egyoldalú gazdaságszerkezet, a gazdaság alacsony jövedelemtermelő<br />
képessége, az infrastrukturális elmaradottság, a jelentékeny ipari termelőkapacitás<br />
hiánya, a ma még inkább csak hátrányokat magában foglaló határmenti fekvés,<br />
a városhiányos jelleg, a krónikus tőkehiány, az akut foglalkoztatási válság,<br />
melyek egyaránt a marginális fekvésű és helyzetű térségek fejlesztését sürgetik<br />
(Tóth, 1988; Erdősi, 1988).<br />
Az euroatlanti folyamatok függvényében, a közeljövőben várhatóan felértékelődik<br />
az Alföld nemzetközi tranzit szerepe. Abban pedig, hogy a nagyrégió<br />
milyen módon válhat a kelet felé terjedő európai gazdasági és integrációs folyamatok<br />
modern – saját lehetőségeit és érdekeit is érvényesíteni képes – tranzitterületévé,<br />
„perdöntő” jelentősége lesz a kelet-magyarországi, túlnyomórészt periférikus<br />
helyzetű, határszélen húzódó területek, kistérségek, település-együttesek<br />
és települések, köztük az északkelet-alföldi határmente megújuló képességének<br />
(Balcsók, Baranyi és Dancs, 2000).<br />
1. A határmentiség háttere<br />
1.1. Történelmi háttér<br />
Az európai nemzetállamok kialakulása során mesterséges határok jöttek létre,<br />
melyek számos esetben etnikailag, gazdaságilag homogén térségeket vágtak ketté.<br />
A Kárpát-medencét keresztül-kasul átszelő, Trianonban megvont új politikai<br />
határok szétdarabolták a XIX. század végére és a XX. század elejére körvonalozódó<br />
régiókezdeményeket. A kapitalizálódó Magyarországon a századforduló<br />
környékére kezdtek elkülönülni a regionális fejlődés magterületei, amelyek zavartalan<br />
fejlődés esetén idővel valódi régiókká válhattak volna, azonban a trianoni<br />
határok a Kárpát-medencében a történetileg kialakult regionális rendszert<br />
átmetszik (Függelék, 1. ábra). Az említett békeszerződés az ország északkeleti<br />
határait úgy jelölte ki, hogy a vásárváros vonalon futó külső vasútforgalmi sáv<br />
– és vele együtt az erre felfűzött városok – Csehszlovákiába és Romániába kerültek.<br />
Az akkori döntéshozók az etnikai határokat is rendre figyelmen kívül hagy-