A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
198<br />
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK<br />
menti együttműködés fogalmát a határokon átnyúló együttműködéssel. Miután<br />
azonban az EGTC-rendelettel párhuzamosan a kohéziós jogszabálycsomag<br />
keretében elfogadott, a strukturális alapokról szóló általános rendelet tervezete<br />
harmadik, új célkitűzésként a területi együttműködést jelölte meg, a terminológia<br />
következetességének megőrzése érdekében és a csoportosulás megnevezése<br />
„európai területi együttműködési csoportosulásra” változott.<br />
Az EGTC elfogadásának jogi alapja az Európai Közösséget létrehozó Szerződés<br />
(a továbbiakban: Szerződés) 159. cikkének harmadik bekezdése. Ennek értelmében,<br />
ha az Alapokon (Strukturális, Kohéziós) kívül és az egyéb közösségi<br />
politikák keretében elhatározott intézkedések sérelme nélkül egyedi fellépések<br />
bizonyulnak szükségesnek a közösségi terület egészének összehangolt fejlődése<br />
és a teljesebb gazdasági, társadalmi és területi kohézió érdekében, akkor az ilyen<br />
fellépéseket a Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával<br />
folytatott konzultációt követően fogadhatja el. Miután pedig a gazdasági,<br />
társadalmi és területi kohézió megvalósítása magában foglalja a területi együttműködés<br />
erősítését is, indokolt volt a területi együttműködésben megvalósuló<br />
fellépések végrehajtási feltételeinek javításához szükséges intézkedések, mint<br />
egyedi fellépés elfogadása.<br />
2.3. Az EGTC jogképessége<br />
A rendelet 21. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a csoportosulás jogi személyiséggel<br />
rendelkezik. A jogszabály azonban a jogi személyiség biztosításának kötelezettségénél<br />
is továbbmegy, amikor előírja, hogy a csoportosulás minden tagállamban<br />
az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb<br />
jogképességgel rendelkezik. Így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet<br />
vagy azzal rendelkezhet és személyzetet foglalkoztathat, valamint bíróság előtt<br />
eljárhat. A jogi személyiség biztosítása az EGTC számára alapvető fontosságú,<br />
hiszen a korábbi területi együttműködési struktúrákkal szemben a jogalkotók<br />
célja a hatékony, a közösségi alapok kezelésére, projektmenedzseri feladatok ellátására<br />
vagy akár közszolgáltatások biztosítására képes szervezetek létrehozását<br />
kívánták elősegíteni. Miután pedig az EGTC jogi személyiséggel felruházott jogalany,<br />
saját nevében hajtja végre a rá bízott feladatokat, és vállalja az ezzel járó felelősséget<br />
és kockázatokat. A rendelet 7. cikk (5) bekezdése értelmében az EGTC<br />
közvetlenül is végrehajthatja a rá (mint csoportosulásra) bízott feladatokat, illetve<br />
ezek végrehajtásával megbízhatja valamely tagját.<br />
A hazai jog szempontjából tehát, amennyiben az EGTC magyarországi székhellyel<br />
létesül, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 28.<br />
§ (2) és (3) bekezdései irányadók, amelyek a jogi személy fogalmát, valamint a<br />
jogképesség terjedelmét az alábbiak szerint határozzák meg:<br />
„28. § (2) Erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati,<br />
gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek.