A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
SCHNEIDER GÁBOR: AZ EURÓPAI FŐVÁROSI ÉS METROPOLISZ RÉGIÓK<br />
121<br />
tékonyabb feladatellátás és kölcsönös kulturális értékek mentén alakult ki a 11<br />
nagyvárosi régió.<br />
A MEGÁ-k létrehozása tehát elsősorban a helyi térségi szereplők együttműködési<br />
hajlandóságán múlik, a társulás konkrét fejlesztési projekt mentén alakul<br />
ki. Ez azt is jelenti egyben, hogy a nagyvárosi régiók hálózata egy nyitott struktúra,<br />
amely a gazdasági lehetőségek és a funkcionális együttműködés elve alapján<br />
változhat. A jelenleg kialakított 11 MEGÁ-ból álló hálózat esetében a Hannover-Braunschweig-Göttingeni<br />
és a Nürnbergi Régió példái jól mutatják, hogy<br />
a hanyatló ipari térségek összefogásában új gazdasági centrumok is ki tudtak<br />
alakulni. A nagyvárosi régiók sikeressége tehát az alulról jövő kezdeményezések<br />
intenzitásától függ, a szükséges keretfeltételeket pedig a szövetségi állam és az<br />
egyes tartományok megállapodásai biztosítják. Az MKRO által megfogalmazott<br />
terminológia, a közös térségi felelősségvállalás (Verantwortungsgemeinschaft)<br />
(MKRO, 2005: 2) magába foglalja a térségi feladatok koordinációjának szükségességét<br />
és az ezirányú együttműködési szándékot.<br />
Empirikus kutatásokkal igazolható, hogy a sikeres nagyvárosi régiók kialakulásában<br />
jelentős szerepet játszik a többszintű kormányzás jellege – regionális<br />
szinten kialakuló kormányozhatóság kérdése. A 11 MEGA esetében a döntéshozás<br />
és koordináció intézményesített csatornákon keresztül zajlik. A megfelelő<br />
politikai fórum létrehozása alapfeltétel, annak szervezeti struktúrája és kialakítása<br />
ugyanakkor mindenütt helyi sajátosság. 21 A modell sikerének egyik alapelve<br />
a széleskörű partnerségen alapuló döntéshozatali mechanizmus.<br />
3.2. A nagyvárosi régiók versenyképességének tényezői<br />
A MEGÁ-k kellő gazdasági koncentrációval 22 rendelkeznek ahhoz, hogy önálló<br />
gazdasági szereplőként fellépjenek a nemzetközi kereskedelemben. Ennek alapját<br />
a korszerű infrastruktúra jelenti, továbbá az innovációs és a kutatás-fejlesztési<br />
kapacitás. 23 A németországi MEGÁ-k gazdasági, demográfiai és infrastrukturális<br />
fejlettségét bemutató adatokat a Függelék 2. táblázata tartalmazza.<br />
Ezen gazdasági, demográfiai és humánerőforrás-koncentráció – átlagosan<br />
mintegy 25 felsőfokú intézmény régiónként –, valamint a „jó elérhetőség” azok<br />
a tulajdonságok, amelyek a fenti térségek versenyképességét jelentősen javítják.<br />
Olyan nagyvárosi gravitációs centrumokként (Beck, 2003: 2) definiálhatjuk e<br />
térségeket, ahol a népesség, gazdasági kapacitás és a kulturális dimenzió súlyozottan<br />
és koncentrált mértékben van jelen.<br />
A németországi MEGÁ-knak szinte kivétel nélkül kimagaslóan jó az elérhetőségük,<br />
az ún. gateway-funkciójuk. A 11 régió közül – egy kivételével – valamennyi<br />
rendelkezik nemzetközi utasforgalmat lebonyolító reptérrel, ahol az<br />
utasforgalom többmilliós. A légi közlekedés terén a Frankfurti Régió dominanciája<br />
megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor az elmúlt időszak fejlesztései nyomán a<br />
többi régió áru- és személyforgalma is folyamatosan növekszik. A közúti hálózat<br />
infrastruktúrája kimagasló, amely eredményeként gyors az egyes régiók közötti<br />
és a régiókon belüli közlekedés. A közúti háló fejlettségétől ugyan elmarad a
Change language