A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

180 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK forgalmat Európa, különösen Dél- és Délnyugat-Európa valamint az említett térségek között. Ma is a kelet-nyugati vasúti áruszállításban az ország legnagyobb forgalmat bonyolító vasúti és logisztikai csomópontja, mely egyben a nyomtávváltás miatti áruátrakó funkciót is ellát. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ágerdőmajori vasúti határátkelő a román határon a kishatárforgalomban játszik szerepet, elsősorban Mátészalka és Nagykároly térségei között. Kiemelendő a biharkeresztesi vasúti átkelő, mely a Budapest–Nagyvárad–Kolozsvár–Brassón keresztül Bukarest, illetve a Székelyföld felé jelent meghatározó kapcsolatot. A nyírábrányi vasúti határátkelő jelenleg főleg a határsáv regionális forgalmában játszik szerepet. A határokon átnyúló együttműködések rendkívüli jelentőségűek egy ilyen hosszú határszakasszal rendelkező és közvetlenül két országgal határos régió számára. A határmenti térség összekötő szerepe nemcsak a gazdaság és a tranzitforgalom szempontjából meghatározó, hanem a kulturális, civil és interetnikus kapcsolatok terén is, jóllehet a határontúli területek zömmel homogén magyarlakta területek, amelyekkel való napi kapcsolattartás ugyancsak kiemelkedő fontosságú feladata. Arról nem is szólva, hogy az EU-hoz történő csatlakozást megelőzően, de még inkább azután, nagy felelősség hárul a határon átnyúló gazdasági, társadalmi kapcsolatok kezdeményezése és finanszírozása terén Magyarországra, hiszen az Európai Unióban a határon átnyúló kapcsolatok erkölcsi és anyagi támogatása prioritást élvez. 1.4. A határmenti térségek jellemzői A természeti adottságokat tekintve a határok által elválasztott térség egységes arculattal rendelkezik a határok két oldalán elhelyezkedő 20-50 kilométeres, közvetlen határmenti sávot tekintve. Ezen az alföldi jellegű tájon hagyományosan jelentős, jó minőségű mezőgazdasági területek találhatók. A terület méretéből adódóan nemcsak a földek minősége hasonló, de az éghajlatban sincsenek nagyobb különbségek. A hasonló földtani felépítésből fakadóan a térség ásványkincsei (földgáz, kőolaj, ásványvizek) is hasonlóak, esetenként közös rezervoárból származnak (Laky et al., 2000). A társadalmi, demográfiai jellemzők az utóbbi évtizedben egyre inkább eltérnek egymástól, bár számos, a határmentiségből eredő negatív jelenség a határ mindkét oldalán jelentkezik. A természetes szaporodás általában alacsony, az időskorúak aránya pedig növekszik, a határmenti térség népessége ezért elöregedő jellegű. A megyék vidéki lakosságának iskolázottsági szintje alacsony. A határ mindkét oldalán jelentős számú kisebbség él (magyar, román, szerb, német). A határmenti térség gazdaságában az agrárium dominál. Mind a mezőgazdaságban dolgozók, mind a mezőgazdaság által előállított termelési érték meghaladja az országos átlagok szintjét. A néhány gócpontban koncentrálódó ipar elmaradott szerkezetű, benne az élelmiszeripar a meghatározó. Általában véve a szolgáltatások dinamikusan fejlődnek, de az elsősorban a határmenti fekvést kihasználó szolgáltatások azok, amelyek még sok kihasználatlan lehetőséget rejte-
SZŰCS ISTVÁN: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ HATÁROKON ÁTÍVELŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE 181 nek. A befektetések aránya alacsony a térségben, ami fokozottan igaz a külföldi tőkeberuházásra. Mind a lakossági, mind a fizikai infrastruktúra elmarad a két ország átlagától, bár a magyar oldalon jelentős fejlesztések történtek a lakossági gázszolgáltatás kiterjesztésben, a csatornázottsági és szennyvíztisztítási mutatók elégtelen szintet jeleznek. Közlekedési infrastruktúrával a határ mindkét oldala gyengén ellátott: az utak minősége és áteresztőképessége nem felel meg az igényeknek, a határátkelők száma kevés és a meglevők gyengén felszereltek (Laky et al., 2000). A környezet minősége az ipari központokban és azok környékén az utóbbi néhány évtizedben katasztrofálisan leromlott, mely elsősorban a román oldalon található térségeket sújtja. Mivel azonban a szennyezés nem ismer határokat, a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a levegő minőségi mutatói is meglehetősen kedvezőtlen képet festenek. A fenti számos területen meglevő közös jellemzők, közös problémák determinálják a közös megoldások lehetőségét. Ezek a megoldások a határmenti együttműködésben gyökereznek. A közös fejlesztéseket, a kooperációt, nemcsak a hasonlóságokból eredő hasonló megoldási lehetőségek, de a különbségekből eredő komplementer hatások is elősegíthetik, hozzájárulva a térség integrált gazdasági-társadalmi fejlődéséhez, a relatív és abszolút lemaradás csökkentéséhez. 2. Határokon átívelő együttműködések Az Észak-alföldi Régió számára a határmenti együttműködések kiemelt fontossággal bírnak, mivel három országgal is határos; ezen belül Kárpátaljával, Szatmárnémeti, Máramaros és Eperjes körzetével. Az együttműködést megkönnyíti az a tény, hogy magas a kezdeményezési készség és igen nagy az igény – különösen a határ túloldaláról – a közös programokra. A határmenti kapcsolatok vonatkozásában elsősorban a centrumvárosok interregionális együttműködésének földrajzi keretei rajzolódnak ki: a Nyíregyháza-Ungvár, valamint a Debrecen–Berettyóújfalu–Nagyvárad városkapcsolatokra épülve. A határmenti régiók mindegyikére jellemző, hogy az együttműködés a humánszféra területén indul meg, s csak később terjed ki az élet többi területére, így például a gazdaságra. A kooperáció kezdetén kölcsönös „puhatolódzás”, kapcsolatfelvétel indul meg, melynek legalkalmasabb módja a direkt találkozások, eszmecserék – kulturális események keretében. Fontos szempont, hogy a kulturális-nemzetiségi kapcsolatok terén történő együttműködés sokkal kevesebb ráfordítással – pénz, munka, adminisztráció, stb. – kivitelezhető, mint más típusú kooperációk. A humánszféra fontos szerepet tölt be emellett az egymással szomszédos, ám a határral elválasztott népek közötti ismeretek közvetítésében. A humánszféra területén meglevő határmenti együttműködés jelentőségét leginkább az adja, hogy természeténél fogva elősegíti a határ két oldalán élő népesség egymást kölcsönösen történő megismerését. Az együttműködés szereplői a társadalmi – kulturális, oktatási – kapcsolatok által mind jobban megismerhetik egymást, mely nemcsak az együttélést segíti elő, de megfelelő alapot biztosít egy
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133: 130 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 176 and 177: Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 194 and 195: Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 219 and 220: A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221: Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK