A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

188 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK Az átfogó célhoz kapcsolódó hosszú távú célok az alábbiak lehetnek: • ersenyképes, fenntartható fejlődésen és közös előnyökön alapuló gazdaság kialakítása; • az együttműködések alapját jelentő műszaki és közgazdasági infrastruktúra fejlesztése; • a humán erőforrások megújítása, felkészülés az EU-csatlakozásra, kulturális és oktatási kapcsolatok elmélyítése, a két nép kölcsönös megértésének előmozdítása; • tiszta és élhető környezet megteremtése és fenntartása; • a hatékony határmenti együttműködés intézményi hátterének megteremtése. Az átfogó célhoz kapcsolódó középtávú célok az alábbiak lehetnek: • a határátkelőhelyek és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények fejlesztése; • a tranzitfolyosók fejlesztése, az országos és nemzetközi közlekedési és telekommunikációs hálózatok fejlesztése; • a külgazdasági kapcsolatok erősítése; • a turizmusfejlesztése; • az ökológiai hálózatfejlesztése és a természeti értékek védelme; • az eurorégiós együttműködések erősítése. A határokon átívelő kapcsolatok fejlesztési területei az Észak-alföldi Régió vonatkozásában az alábbi területekre, illetve prioritásokra terjedhetnek ki: • intézményfejlesztés; • humánerőforrás-fejlesztés és a kulturális kapcsolatok erősítése; • infrastruktúrafejlesztés; • gazdaságfejlesztés; • környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás. Az intézményfejlesztés középtávú cél, az arra fordítandó támogatás fokozatosan csökkenthető feltételezve, hogy 5-10 év alatt hatékony intézményi rendszer épül ki. Az acquis communautaire elsajátítása segíti ezt a folyamatot azzal, hogy a partnerországok közigazgatási és jogi rendszere egységesedik. A humánerőforrás-fejlesztés, a kulturális együttműködés folyamatos prioritás, mivel e területek általában az együttműködés alapjai, itt ugyanis viszonylag kis ráfordítással pozitív eredmények érhetők el. Ez az a prioritás, mely a kedvezményezettek legszélesebb körét érinti közvetlenül (személyek, a határmenti térség egyes intézményei.). A határtérségben a korszerű infrastruktúra hiánya a legégetőbb középtávú probléma. A határtérség megfelelő megközelíthetősége, a határ gyors átjárhatósága, az általános közgazdasági infrastruktúra mind a további fejlődés alapfeltételei. Az infrastrukturális beruházások rendkívül tőkeigényesek ezért egy-
SZŰCS ISTVÁN: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ HATÁROKON ÁTÍVELŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE 189 értelmű, hogy legalább a következő tíz évben rendelkezésre álló források jelentős részét infrastruktúrafejlesztésre kell fordítani. A határmenti együttműködések európai történetének tapasztalataiból kitűnik, hogy a nagy infrastrukturális beruházások lezajlása után a gazdaságfejlesztés támogatása válik kiemelt prioritássá. Nagyon valószínű, hogy a magyar-román és a magyar-ukrán határtérség is ezt az utat fogja bejárni, és a gazdaságfejlesztésre fordított összegek közelednek majd az infrastruktúrafejlesztésre szánt összegekhez, sőt remélhetőleg hosszú távon meghaladják azt, ami a modem határon átnyúló együttműködés jele lesz. A közös együttműködéseknek arra kellene irányulnia, hogy egyenlő mértékben osztódjon el az ipari és a gazdasági aktivitás az adott terület erős oldalai alapján, hogy egyenlő mértékben jöjjenek létre munkalehetőségek, és ne egy stratégiai vállalattól legyen a függőség. A környezet- és természetvédelem, valamint a vízgazdálkodás kulcsfontosságú témák ebben a térségben, mint azt számos példa igazolta (árvizek, környezetszennyezések). Következtetések A jelenleg működő kétoldalú határmenti kapcsolatok többségükben a kulturális területre vonatkoznak és/vagy a humánerőforrás-fejlesztéshez kapcsolódnak és általában magyar-magyar vonatkozásúak. Ezekre az együttműködésekre jellemző, hogy a pénzügyi hátteret szinte kivétel nélkül valamilyen közösségi, azaz európai uniós eredetű program, illetve pályázat adja, és elvétve sem találni olyan működő kapcsolatokat, amelyek gazdasági értelemben önjáróak, azaz fenntarthatóak, és a pályázati forrásoktól függetlenek. A kulturális és oktatási terület, minden ilyen jellegű együttműködés esetében „híd” szereppel bír, és mindenképpen az első lépcsőnek tekintendő, amit általában követnek a konkrét gazdasági jellegű kapcsolatok. Sajnos a gazdasági jellegű együttműködés és ezek intézményrendszerének fejlettsége messze elmarad a potenciális lehetőségektől a romániai és kárpátaljai települések esetében, ha leszámítjuk az illegális kereskedelmet. A határmenti gazdasági jellegű együttműködéseknek az egyik lehetőségét adják a részben érzelmi alapon, vagyis a nemzeti hovatartozás alapján szerveződő partneri kapcsolatok. Gyakori helyzet a román-magyar határmenti térségben, hogy azért konkrét gazdasági kapcsolatban csakis azért választanak magyar partnert, hogy ne a román nemzetiségű vállalkozások gyarapodjanak. Ez egy gyakori viselkedésforma a vállalkozások részéről, aminek a rövidtávú gazdasági hasznossága elismerendő, de egyben egy elgondolkodtató, hogy a nemzetek közötti ellenségeskedés esetleges gyűlölködés hosszabbtávon milyen negatív hatásokhoz vezet a gazdasági és társadalmi élet területén.
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133:
Page 134 and 135:
Page 136 and 137:
Page 138 and 139:
Page 140 and 141: 138 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 176 and 177: Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 194 and 195: Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 219 and 220: A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221: Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK