A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
SCHNEIDER GÁBOR: AZ EURÓPAI FŐVÁROSI ÉS METROPOLISZ RÉGIÓK<br />
113<br />
humánerőforrás-koncentrációjuk és az alacsony munkabérköltségek miatt. Az<br />
innováció és a kutatás-fejlesztés terén, az ICT-szektorban való részaránya, valamint<br />
a hozzáadott érték tekintetében a KKE-i régió továbbra is jelentős lemaradásban<br />
van.<br />
A K+F-re fordított összegek GDP-arányos összehasonlításában 9 a „pentagontérség”<br />
régiói, illetve az északi régiók állnak a legjobban. A közép-európai térségben<br />
a legmagasabb K+F-támogatással a fővárosi régiók rendelkeznek.<br />
2.3. Rurális vagy városi térség<br />
A Lisszaboni Stratégia és a területi kohézió alapján készített felmérések egybehangzóan<br />
alátámasztják, hogy a magas urbanizáltságú régiók versenyképessége<br />
a legkedvezőbb. Ezekben a régiókban a legmagasabb az egy főre jutó GDP nagysága,<br />
a szolgáltatási szektor dominanciája. Ezek a térségek, az ún. „magas urbanizáltságú<br />
régiók” (strong metropolitan areas), az adott térség fejlődési centrumai,<br />
„hotspot-jai”, ahol magas az innováció, a K+F aránya és jelentős számú (ipari)<br />
klaszter működik. Ezen „hotspot régiók” további sajátossága, hogy a tudásalapú<br />
gazdaság és technológia magas aránya mellett kulturális központokként viselkednek,<br />
valamint a közigazgatási centrum funkcióját is betöltik.<br />
Érdemes kiemelni például, hogy Róma, Athén, Barcelona vagy Lisszabon térsége<br />
az európai versenyképesség tekintetében megszerzett előkelő helyét elsősorban<br />
a magas szintű szolgáltatási szektorának, valamint kiemelt kulturális és<br />
turisztikai vonzerejének köszönheti, nem pedig az ún. negyedik szektor, vagyis<br />
az info-kommunikációs szektor kiemelt arányának.<br />
A magas urbanizáltságú régiók további sajátossága, hogy szolgáltatási, képzési<br />
és oktatási központok is egyszerre, így jelentős a szakképzett és magasan<br />
kvalifikált munkaerő aránya. A KKE-i térségben ilyen magas urbanizáltságú régióknak<br />
csak a fővárosi térségek nevezhetők. A térség valamennyi fővárosi régiójára<br />
elmondható, de kiemelten a Pozsonyi és a Közép-magyarországi Régióra,<br />
hogy itt a legmagasabb a külföldi működőtőke (FDI) aránya. Az egyes régiók versenyképességének<br />
elemzésekor meglehetősen hangsúlytalan elem a természetes<br />
és mesterséges környezet arányának vizsgálata, az ún. „élhető régió” szempontjainak<br />
elemzése. E téren az újonnan csatlakozott tagországok meglehetős<br />
lemaradásban vannak. Ha például a tájvédelmi körzetek és nemzeti parkok arányát<br />
vizsgáljuk az egyes tagállamokban, akkor átlagosan az ország területének<br />
15,4 százaléka környezetvédelmi szempontból fokozottan védett térség az EU15<br />
esetében. Ez az érték ugyanakkor a KKE-i térségben Csehország esetében 15,8<br />
százalék, Magyarország esetében 7 százalék, Lengyelország esetében pedig 9,3<br />
százalék. E téren Szlovákia bír kimagasló mutatókkal azáltal, hogy az ország 23<br />
százaléka táj- és környezetvédelmi térség (European Commission, 2006c: 24).<br />
Az infrastrukturálisan magasan fejlett államokban, mint például Németország,<br />
Luxemburg vagy az Egyesült Királyság, jelentős hangsúlyt fordítanak az élhető<br />
környezet megteremtésére, amelynek szerepe az elkövetkezendő időszak területfejlesztési<br />
politikájában továbberősödik.
Change language