A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

160 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK rendszer kidolgozására kerül sor. Az előkészítés – a „házi feladat” – a lobbitevékenység eredményessége szempontjából meghatározó fontosságú, amint arra van Schendelen is nyomatékkal figyelmeztet (van Schendelen, 2003). Ezt követi a stratégia kidolgozása. Erre akkor kerülhet sor, amennyiben egy adott téma relevanciája és az abban rejlő lehetőségek megállapításra, illetve a feladatért felelős személyek kijelölésre kerültek. A stratégia megalkotása általában négy alapkérdés tisztázását, azaz az érvrendszer, a megszólítandó partnerek, a közbelépés legmegfelelőbb időpontja, valamint az alkalmazandó taktikai megoldások meghatározását jelenti. Ez utóbbiak nyomán szokás konszenzuális stratégiákról (pl. a döntési folyamat előzetes konzultációs szakaszába való bekapcsolódás a döntéshozó megnyerésének és a versenytársak kompromisszumos eszközökkel történő semlegesítésének szándékával) és konfliktusos stratégiákról (pl. a közösségi döntéshozatal blokkolása); tág és szűk stratégiákról (az alkalmazott kommunikációs csatornák terjedelme szerint); bizalmas és nyílt stratégiákról (a döntéshozatali tárgy és helyzet természete által meghatározott módszerek alapján); valamint közvetlen és közvetett stratégiákról beszélni. Végül, de nem utolsó sorban, nélkülözhetetlen és a további működés szempontjából alapvető jelentőségű az érdekérvényesítési folyamat értékelése és utánkövetése, különös figyelemmel arra, hogy a lobbitevékenység – és tágabb értelemben mindenféle közösségi érdekérvényesítés – alapja a döntéshozókkal kialakított hosszú távú bizalmi kapcsolat. Következtetések Mindezek nyomán megállapíthatjuk tehát, hogy a közösségi szintű regionális érdekérvényesítés mára általános gyakorlattá vált az Európai Unióban. Ennek egyik alapfeltétele az állandó jelenlét biztosítása Brüsszelben. Ezt szolgálják a brüsszeli regionális képviseleti irodák. Az EU10-ek első regionális képviseletei már a csatlakozást megelőző években megjelentek az unió döntéshozatali központjában. További regionális irodák létesítése azonban – a korábbi bővítési fordulókhoz hasonlóan – tagállamonként eltérő ütemben halad. Magyarország – az új tagállamok között egyedülálló módon – egyetlen közös regionális képviseleti irodát hozott létre a magyar régiók uniós ügyeinek intézésére. A közös képviseletről való leválás és önálló regionális képviseletek kialakítása csak az elmúlt hónapokban kezdődött meg. Az, hogy ez a folyamat a Magyar Régiók Brüsszeli Képviseletének térvesztését és megszűnését eredményezi, vagy a közös képviselet és az önálló irodák tartós együttélését hozza majd, ma még nem látható. A brüsszeli regionális képviseleti irodák kialakítását követően is bizonytalanság tapasztalható az új tagállamokban a közösségi szintű regionális érdekérvényesítés céljait, csatornáit és módszereit illetően. Ezért érdemes külön figyelmet fordítanunk azokra a megállapításokra, miszerint a régiók sikeres uniós fellépésének
SIMON ZOLTÁN: REGIONÁLIS ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBNA 161 • alapja a regionális prioritások egyértelmű kijelölése, a közösségi szintű érdekérvényesítés határozott stratégiájának megalkotása, valamint a nemzeti kormányzattal kialakított hatékony együttműködés; • feltételei egy brüsszeli regionális képviseleti iroda létrehozása, a brüsszeli politikai képviselet biztosítása, valamint aktív részvétel az európai regionális érdekszövetségek és hálózatok tevékenységében; • meghatározó elemei pedig a szervezettség, a körültekintő tervezés, valamint a munkatársak szakértelme. Mindehhez hozzátehetjük, hogy határozott elképzelések és egyértelmű célkitűzések hiányában lehetetlenné válik a regionális érdekérvényesítés – és ennek keretében a brüsszeli regionális képviseleti irodák tevékenysége – hatékonyságának és eredményességének megítélése is. Végül, de nem utolsó sorban, számítanunk kell arra, hogy a brüsszeli regionális képviseleti irodák által létrehozott „regionális érdekérvényesítési kultúra” jelentős hatást gyakorol majd a magyar régiók képviseleteinek működésére is. Így ez utóbbiak megszervezésekor érdemes különös figyelmet fordítani az egyedi regionális érdektörekvésekhez és azok lehetőségeihez illeszkedő működési stratégia kialakítására. Ennek kapcsán, mivel a magyar régiók önálló mozgástere az uniós döntéshozatali arénában behatárolt, fokozott figyelmet érdemel az érdekegyezések felismerése, a különböző együttműködési formákban rejlő lehetőségek kihasználása, valamint a közös regionális érdekérvényesítési kultúrától eltérő funkciók – így például a magánszférával ápolt kapcsolatok, illetve a regionális marketingtevékenység – erősítése. Ezzel a magyar regionális képviseletek nem csupán figyelemre méltó eredményeket érhetnek el az európai térben, de egyúttal gazdagíthatják az uniós regionális érdekérvényesítés kultúráját is. Hivatkozások Ágh, Attila (2004): Post-Accession Meso-Politics in East Central Europe: From the Accession Deficit to the Partnership Principle (Mezo-politika Kelet-Közép-Európában a csatlakozást követően: a csatlakozási deficittől a partnerségi elvig), Budapest: Hungarian Centre for Democracy Studies Ágh Attila (2006): Intézményi reformok és EU stratégiák 2005-ben Magyarországon, in: Sándor, Vass és Tolnai (szerk.), pp. 759–777 Ansell, Christopher K., Craig Parsons and Keith A. Darden (1997): Dual Networks in European Regional Developments Policy (Kettős hálózatok az európai regionális fejlesztési politikában), Journal of Common Market Studies, No. 3, pp. 347–375 Arató Krisztina (2001): Szociális párbeszéd az Európai Unióban, Budapest: Rejtjel Badiello, Lorenza (2000): Ruolo e funzionamento degli uffici regionali europei a Bruxelles (Az európai regionális irodák szerepe és működése Brüsszelben), Le istituzioni del federalismo. Regione e governo locale, No. 1, pp. 89–119 Corbett, Richard, Francis Jacobs and Michael Shackleton (2005): The European Parliament (Az Európai Parlament), London: John Harper
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113: 110 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 176 and 177: Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 194 and 195: Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 212 and 213:
Page 214 and 215:
Page 216 and 217:
Page 219 and 220:
A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221:
Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK