A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
HARDI TAMÁS: AZ EURORÉGIÓK MINT A HATÁRON ÁTNYÚLÓ FEJLESZTÉS ESZKÖZEI<br />
33<br />
• A szűrő jellegű határ a szabad mozgást ugyan nem akadályozza, azonban<br />
ugyanaz jellemző rá, mint bármely „szűrő” funkciójú dologra, azaz a másik<br />
oldalon nem kívánatos jelenségek a szűrő külső oldalán gyűlnek fel, ami az<br />
ilyen típusú határ menti területek közül legalább az egyik számára okozhat<br />
sok nehézséget. A határok szűrő funkciójának erősödését általában az<br />
eltérő árrendszerek gazdasági érdekei, az életszínvonalbeli különbségek, a<br />
magasabb életszínvonal megvédése, esetleg eltérő politikai, ideológiai rendszerek<br />
védekező reflexei szorgalmazzák. Elmondható, hogy a határ ezen<br />
szűrő funkciójának kijátszása az átlagnál magasabb gazdasági haszonnal<br />
kecsegtet az egyén számára, ezért válik jellemzővé a határ mentén a fekete<br />
gazdaság erősödése, a csempészet, a gazdasági vagy politikai okokból<br />
emigrálók embercsempészete. Mindezek a jelenségek önmagukban is és az<br />
ellenőrzések erősödésén keresztül is a társadalmi terhek növekedését eredményezik<br />
a határ mentén. Természetesen az említett különbségek megfelelő<br />
regionális alapok megléte esetén szolgálhatják a terület legális gazdaságának<br />
fejlődését is. A kérdés az, hogy a társadalom számára ez a szaldó<br />
(nehézségek kontra gazdasági előnyök) pozitív lesz-e avagy negatív.<br />
• A „nyitott” határt a fentiek ismeretében úgy definiálhatjuk, hogy olyan államhatár,<br />
amely a lakossági és gazdasági tranzakciók, szállítások mozgását<br />
a megvalósulási fázisban már nem korlátozza, vagyis a határ konkrét átlépése<br />
magán vagy üzleti ügyben akadálytalan, mivel az átlépés ellenőrzése,<br />
engedélyezése vagy megakadályozása nem eseti kérdés, mivel azt a funkció<br />
dominanciájától függően előzetesen megállapított keretek szabályozzák. Ha<br />
ez a funkció dominál egy határon, úgy megvalósulhat a lakosság, a munkaerő,<br />
a tőke és a javak szabad áramlása, illetve az ennek szabályozásához<br />
kapcsolódó adminisztratív tevékenység nem lesz érezhető a mindennapokban.<br />
Ebben az esetben mód nyílik arra, hogy a korábban periférikus helyzetű<br />
területek gazdaságai összekapcsolódjanak, a korábban korlátozottan<br />
rendelkezésre álló gazdasági tér minden irányban kiterjedhessen, s a határ<br />
menti területek komparatív előnyeiket kihasználva, egymást támogatva<br />
fejlődhessenek, levetkőzve ezzel periférikus jellegüket. Ebben a megközelítésben<br />
a határtérségek gazdasági fejlődését már nem a politikai–intézményi<br />
különbségek befolyásolják, hanem a szomszédos területek komparatív<br />
előnyeinek kombinációi (Courlet, 1988). Itt már nem határtérségről (border<br />
region), hanem határon átnyúló térségről (transborder region) beszélhetünk.<br />
Ebből az „open borders” megközelítésből fejlődött tovább a „transbordering<br />
economies” fogalma (Hansen, 1983).<br />
Megállapítható tehát, hogy a határ átjárhatóságának mértéke szerint egyre<br />
kevésbé határvonalról, mint inkább egy funkcionális térről, határzónáról beszélhetünk,<br />
ahol a gazdasági és társadalmi kontaktusok megvalósulnak. Ratti<br />
(1997) határ-tipológiájában fontosnak ítélte még a határok történelmi változását,<br />
vagyis azt, hogy a határ térben stabil-e avagy változik, mozog.
Change language