A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
CSALAGOVITS IMRE JÁNOS: EURORÉGIÓNK RÉSZVÉTELE A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN<br />
11<br />
tő része rendelkezik külső vagy belső EU-határral, ezért ezen területi egységek<br />
fejlesztésének is mindig van nemzetközi dimenziója. Mivel a helyi és regionális<br />
fejlesztési elképzelések az esetek jelentős részében eleve számolnak határon átnyúló<br />
aspektusokkal, a kisebb országok régióinak fejlesztési „nyitottsága” nagyban<br />
hozzájárul a határmenti együttműködések térségi népszerűségéhez (Csalagovits,<br />
2005a).<br />
Bár a transznacionális programok ismertsége és népszerűsége nem éri el<br />
a határon átnyúló programokét, az eddigi részvétel eredményei alapján a magyar<br />
partnerek felismerték a transznacionális programokban rejlő – eddig jelentős<br />
részben kihasználatlan – stratégiai lehetőségeket. A közép-európai térség – a<br />
balti terület mellett - jelenleg az EU összességében leggyorsabban fejlődő makro-térsége.<br />
Ennek a dinamikus térségeknek (makro-régiónak) kellene a lehetőségeknek<br />
megfelelően integrálnia fejlesztési intézkedéseit a releváns területeken.<br />
Hasonló – de más irányban specializált – együttműködésre lenne szükség az EU<br />
külső határai mentén is, különös tekintettel a balkáni és kelet-európai térségre.<br />
Az interregionális együttműködési projektekben való részvétel lehetővé tette<br />
számos közép-kelet-európai régiónak, hogy közvetlenül bekapcsolódjanak az<br />
európai szintű tapasztalatcserébe. Ennek a megindult együttműködésnek a továbbfejlesztését<br />
szolgálná az együttműködések területi kiszélesítése, illetve a tematikai<br />
koncentráció.<br />
A csatlakozással párhuzamosan az Európai Bizottság által az EU külső határain<br />
kezdeményezett új Szomszédsági Programok jelentős részét az új tagállamok<br />
(EU10) irányítják. A szomszédsági programok a jelenlegi jogi szabályozás adta lehetőségek<br />
szerinti lehető legnagyobb mértékben támogatják közös projektek kezdeményezését.<br />
A forrásonként eltérő szabályozás miatt még az átlagosnál is bonyolultabb<br />
programok fogadtatása az eddigi tapasztalatok szerint általában kedvező.<br />
A meghirdetett pályázati kiírásokra a várakozást meghaladó számban, sok száz<br />
pályázat érkezett, amelyek jó része közös fejlesztési javaslat. A szomszédsági programok<br />
bonyolultságuk miatt sok rugalmasságot követelnek a résztvevő szereplők<br />
mindegyikétől, de a tapasztalatok értékelését és a megfelelő kiegészítések megtételét<br />
követően, szilárd alapul szolgálhatnak a következő periódus integráltabb<br />
programjaihoz.<br />
A területi együttműködés tartalma mindenekelőtt a közös projektek kezdeményezésében<br />
és végrehajtásában nyilvánulhat meg. Az eddigiek során a rendelkezésre<br />
álló pénzügyi források eltérő szabályai illetve a nemzeti szintű jogi<br />
háttér és gyakorlat sok országban korlátozza a közös projektek kezdeményezésének<br />
és végrehajtásának lehetőségeit. Ennek ellenére egyes programokban számos<br />
olyan közös kulcsprojekt került kifejlesztésére és végrehajtásra, amely „jó gyakorlat”-ként<br />
(best practice) a területi együttműködés keretében alapot szolgáltathat<br />
a továbblépéshez.<br />
A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a sikeres és eredményes Interreg<br />
programok, amelyek a helyi és regionális elképzelésekre alapozva, ezek egy új,<br />
közös dimenzióját megcélozva, a lehető legegyszerűbb adminisztratív keretek<br />
között működnek. A programok eredményessége, hatékonysága és szabályossága<br />
olyan követelmények, amelyek érvényesítésére egymással összhangban
Change language