A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

124 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK hogy a legnépesebb régiók jelentősége szintén kiemelkedő (Ruhr-vidék, Fővárosi Régió). Az egyes régiók kisugárzása az infrastrukturális fejlettség és az ehhez kapcsolódó hatékonyság, ami esetünkben a gyorsasággal (idő) és kapacitás (árutömeg vagy személyszállítás) viszonyával jellemezhető. Az infrastruktúra fejlettsége és a régió híd-szerepe szorosan összekapcsolódó fogalmak, amelyben döntő szerep hárul a közlekedési kapacitások nagyságának és a gyorsaságnak. Az egyes régiók attraktivitásának mérésekor további lényeges szempont a társadalmi tolerancia, technológiai fejlettség, tudásalapú társadalom Richard Florida által kidolgozott hármas metodológiájának érvényesülése. A németországi MEGÁ-k koncepciója az ún. „integráns nemzetköziség” (integrierte Internationalität) fogalmára épül, amely a szakképzett munkaerő aktív migrációs politikával való Németországba csábítását foglalja magába, illetve a magasan képzett társadalmi csoportoknak az adott régióban való megtartását. Mindezen célok érdekében olyan társadalmi és kulturális közeg kialakítása a cél, amely a társadalmi tolerancián és sokszínűségen alapul (IKM, 2006: 32). A MEGÁ-k tehát rendelkeznek a szükséges infrastrukturális feltételekkel ahhoz, hogy a transzeurópai városhálózati struktúra részesei legyenek, hogy betöltsék a gateway-pozíciót. Aktív migrációs politikát kívánnak folytatni, amely egy, a korábbinál rugalmasabb munkaerőpiacot jelent, gyakorlatorientált oktatással és szakképzéssel, valamint amelyet a diplomák kölcsönös elismerésével kívánnak ösztönözni. Ehhez természetesen hozzátartozik a megfelelő nyelvi képzés is. 4. A közép-európai térség előtt álló lehetőségek: a kiaknázatlan lehetőségek tárháza, avagy a beteljesíthetetlen álmok víziója Az európai versenyképesség javításának egyik lehetséges alternatívája a policentrikus fejlesztési régiók kialakítása. A regionális különbségek kiegyenlítése érdekében indokolt a jelenlegi erőteljes gazdasági, közlekedési, technológiai aszimmetriát csökkenteni a centrum és az azt körülvevő regionális térségek között. A METREX és az ESPON által kidolgozott policentrikus régiók koncepciója e gondolatfonalat követi (ESPON, 2003; METREX, 2005: 7–22). Az európai versenyképesség globális növelése szempontjából egy sokkal kiegyensúlyozottabb és a régiók egymás közötti együttműködésén alapuló modell került kialakításra. A modell alapját a korábban meghatározott funkcionális városi térségek, vagyis azok a városi régiók jelentik, amelyek egy-egy térség fejlesztési központjaiként működnek, illetve azzá válhatnak az elkövetkezendő időszakban. 76 ilyen régió, azaz MEGA került ezen szempontok alapján meghatározásra, amelyeknek legfontosabb indikátorai: • lakosságszám (meghaladja a minimum 150 ezret), • versenyképessége az oktatás, kutatás és a magas innovativitást igénylő technológiákon alapul,
SCHNEIDER GÁBOR: AZ EURÓPAI FŐVÁROSI ÉS METROPOLISZ RÉGIÓK 125 • fejlett infrastrukturális hálózattal rendelkezik, amely által az európai közlekedési hálózat szerves része, és • magasan képzett humánerőforrással bír. Ezen általános szempontok vizsgálatával a policentrikus fejlesztési modell kidolgozói nyolc új versenyképességi régióra 28 bontották az Európai Uniót. E térségek összefüggő gazdasági egységekként értelmezhetők, ugyanakkor több további alrégióra, fejlesztési központokra bonthatók. Természetesen minél több aldimenzióra tagolódik az adott gazdasági térség, annál homogénebb gazdasági és társadalmi környezet alakítható ki. Az így kialakított modell jelentőségét a következőkben látom: • Az Európai Unió jelenlegi regionális különbségeit a regionális területi kohézió kialakításával kívánja csökkenteni. • Az egyes regionális térségeken belül további fejlesztési térségek kerültek kialakításra, amely kulturálisan és gazdaságilag homogénebb régiókat jelent. Versenyhelyzet van az adott gazdasági térségek között, de a térségen belüli alrégiókban is. Ez folyamatos fejlődést és innovációs kényszert jelent. • Az egyes gazdasági régiók egymással szoros együttműködésben (co-operation és collaboration) vannak. Ehhez elkerülhetetlen, hogy az egyes városi térségek bekapcsolódjanak az összeurópai városhálózatba. • Az egyes gazdasági térségek összekötésével összeurópai hálózati rendszer alakul ki, amely hatékonyan magába integrálja a korábbi periféria régiót. A Közép-európai Régió kialakításával Európa második legerősebb gazdasági régiója alakul ki, az ún. Pentagon <strong>II</strong>. térség. A korábbi részekben bemutattam néhány relevánsnak tartott versenyképességet meghatározó tényezőt, esettanulmány formájában kifejtettem a németországi nagyvárosi régiók hálózati struktúrájának legfontosabb kérdéseit, valamint kiemeltem az európai városhálózati struktúra jelentőségét. Ezen ismérvek komplex egészeként való alkalmazásával egy olyan koncepciót kívánok ismertetni, amely Európát új gazdasági térségekre bontja, történelmi, földrajzi adottságokból kiindulva egy jövő Európájának lehetséges vízióját tartalmazza. Ez az Európa szakít a korábbi centrum és perifériális térségek imázsával, egy sokkal szimmetrikusabb és térségi együttműködéseken alapuló Európát kíván megteremteni. Ez a vízió a policentrikus európai nagyvárosi régiók hálózata, amely nyolc gazdasági térség intenzív együttműködésén alapul 29 (METREX, 2005: 17–18). E gazdasági térségek több alrégió összekapcsolódásával alakulnak ki. Közös rendezőelv a nagyvárosi térségek, a MEGÁ-k által kialakított hálózati struktúra. A Globális Integrációs Zóna (Global Integration Zone, továbbiakban: GIZ), avagy a Pentagon térsége lesz továbbra is a legmeghatározóbb gazdasági térség. E gazdasági övezetbe tartoznak az ún. mag-térség régiói, ami a Pentagon I. térség fogalmával írható le, a Rajna-Észak-Alpok térsége és Hamburg–Bréma térsége. A GIZ központi elhelyezkedése és gazdasági súlya révén a legfontosabb integrációs faktor a brit régiók számára, Franciaország atlanti-óceáni térsége, az Ibériai-félsziget országai,
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77: 74 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 92 and 93: Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 176 and 177:
Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 178 and 179:
Page 180 and 181:
Page 182 and 183:
Page 184 and 185:
Page 186 and 187:
Page 188 and 189:
Page 190 and 191:
Page 192 and 193:
Page 194 and 195:
Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 196 and 197:
Page 198 and 199:
Page 200 and 201:
Page 202 and 203:
Page 204 and 205:
Page 206 and 207:
Page 208 and 209:
Page 210 and 211:
Page 212 and 213:
Page 214 and 215:
Page 216 and 217:
Page 219 and 220:
A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221:
Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK