A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
SZŰCS ISTVÁN: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ HATÁROKON ÁTÍVELŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE<br />
187<br />
ködéseket, a közösségi joganyag átvétele miatt a jog és adminisztrációs rendszerek<br />
kompatibilitása növekedett, illetve növekszik. A nemzetközi egyezmények<br />
végrehajtása terén fellépő azonos kötelezettségek tovább javíthatják a két ország<br />
közötti viszonyt.<br />
A partnerországok gazdaságának dinamizálódása segítheti a határon átnyúló<br />
együttműködésből származó előnyök kihasználását és a régiók megerősödése<br />
(regionális együttműködések), a regionális kompetenciák kialakulása kedvezőleg<br />
hathat a határon átnyúló tevékenységekre is. A testvérvárosi kapcsolatok további<br />
erősödése a gyakorlati együttműködések fejlődéséhez vezethetnek, továbbá<br />
az eurorégiós együttműködéseken belüli bilaterális kapcsolatok hangsúlyozása<br />
új lendületet adhat az együttműködésnek. Az azonos EU pénzügyi alapok azonos<br />
feltétel- és kritériumrendszerrel való menedzselése új lehetőségeket nyithat<br />
meg az együttműködés terén, illetve javíthatja a jelenlegi együttműködési formák<br />
minőségét.<br />
Veszélyként jelentkezik, ha a tartós szegénység és tőkehiány nem enyhül<br />
a térségben, amely helyi kezdeményezések lehetőségeit jelentősen behatárolja.<br />
A közlekedési, kommunális, környezetvédelmi és vízügyi infrastruktúrák késedelmes,<br />
nem megfelelő színvonalú kiépítése az együttműködés fizikai korlátait<br />
hosszú távon fenntartja.<br />
Speciális veszély, hogy a „szélsőséges politikai irányzatok” térnyerése beárnyékolhatja<br />
a határon átnyúló együttműködéseket is, és további veszélyekkel<br />
járhat a partnerországok kapcsolatában a schengeni szabályok túl korai teljes<br />
körű bevezetése is. A partnerországok közötti gazdasági fejlettségbeli különbségek<br />
növekedése kedvezőtlenül befolyásolhatják a gazdasági együttműködéseket.<br />
Az eltérő érdekek és a határon átnyúló fejlesztésekkel kapcsolatos érdekegyeztetés<br />
nehézkessége a fejlesztési források növekedésével kedvezőtlenül hathatnak<br />
az együttműködésre.<br />
A határ mentén élő lakosság hátrányos szociális helyzete, és az importkorlátozó<br />
intézkedések miatt virágzó bevásárlóturizmus - bár a térségben sok ember<br />
megélhetését biztosítja -, a szürkegazdaság részét képezi. Az így kiesett adó-,<br />
vám- és egyéb járulékbevételek ezért arra ösztönözhetik a két ország hatóságait,<br />
hogy azt szervezett keretek közé, törvényes mederbe tereljék. A feladat megoldása<br />
közös, a két érintett térség – a nyolc megye – hatóságainak részvételével, a két<br />
ország kormányainak megállapodása útján történhet.<br />
3.2. Fejlesztési irányok és fejlesztési célok<br />
A határon átnyúló együttműködések természetét, a határtérség jellegzetességeit<br />
és az európai uniós sajátságokat figyelembe véve alakítható csak ki a fejlesztés<br />
általános stratégiája. A határokon átnyúló együttműködésének átfogó fejlesztési<br />
célja a következő kell, hogy legyen: „a térség gazdasági-társadalmi fejlődésének<br />
és felzárkózásának elősegítése a határmenti együttműködésben rejlő lehetőségek<br />
maximális kihasználásával” (Laky et al., 2000).