A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

178 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK pa-szerte államközi bizottságokat állítanak fel. Az államközi bizottságok általános célkitűzése, hogy fejlesszék a határon átnyúló együttműködést a területi tervezés terén. A határon átnyúló együttműködések szaporodása és az általuk felvetett jogi, adminisztratív kérdések vezettek oda, hogy az Európa Tanács a „Madridi Keretszerződés a Területi Közösségekről és Hatóságokról” című dokumentumban felvázolta a határon átnyúló együttműködésre vonatkozó főbb egyezményeket. Az alulról jövő kezdeményezésként induló határmenti együttműködés a 80-as évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett. A határok nélküli Európa eszméje a „brüsszeli politikában” egyre népszerűbbé vált. A határok nélküli Európa gyakorlati megvalósulását az Európai Unió legnagyobb költségvetésű Közösségi Kezdeményezése az INTERREG támogatja, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az EU-ban a határon átnyúló együttműködések elősegítése kiemelt jelentőségű, és folyamatos prioritást élvez. A keleti blokk összeomlását követő Közép-Kelet-Európában lezajlott demokratizálódási folyamat eredményeként a határon átnyúló együttműködések élénkülése is megkezdődött. Az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a közép-keleteurópai országokkal való határon átnyúló együttműködésre, minek bizonyítéka az EU és a társult országok közötti PHARE CBC program megszületése volt. A PHARE CBC lefedte az EU és a társult országok közötti teljes határszakaszt, sőt a program történetében először 1996-ban kiterjesztést nyert két PHARE ország közötti határszakaszra is, Magyarország és Románia viszonylatában. Magyarország 1998 őszén – a társult országok között elsőként – PHARE CBC és saját forrásainak felhasználásával teljes jogú tagjává vált az INTERREG <strong>II</strong>C kezdeményezésnek. Ez a tény két szempontból rendkívüli jelentőségű: először az Európai Unió határmenti együttműködéseket is támogató Közösségi Kezdeményezése, az INTERREG az első olyan belső támogatási rendszer, melyben ezt követően teljes jogú tagként társult ország is részt vehetett, másodszor a lehetőség tovább növeli Magyarország és szomszédai közötti határmenti együttműködések pénzügyi forrásait. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy egy magyar kezdeményező (régió, megye stb.) egy EU-s partner bevonása után a szomszédos országokból is bevonhatott partnereket. A lebonyolítandó programot pedig az INTERREG adta keretek között, a nemzeti hatóságokkal egyetértésben maga tervezhette meg. A demokratizálódási folyamat eredményeként javuló szomszédi kapcsolatokat a Magyarország és szomszédai között megkötött alapszerződések tovább javították. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) a korai európai vámegyezmények mintájára az áruk határokon keresztüli szabadabb mozgásával járul hozzá a határok fokozatos leépítéséhez.
SZŰCS ISTVÁN: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ HATÁROKON ÁTÍVELŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE 179 1.3. Területi lehatárolás Az Észak-alföldi Régió Magyarország észak-keleti részén helyezkedik el, az Európai Unió keleti kapuja, és három országgal – Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával – határos. A Régió a Magyar Köztársaság keleti határán fekszik, három megyéből, azaz Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből áll, továbbá határos az Észak-magyarországi, a Dél-alföldi és a Középmagyarországi Régiókkal. A Régió rendelkezik 344 km román (az összes magyar-román határszakasz 83%-a), 52 km ukrán (az összes magyar-ukrán/román nem magyar? határszakasz 100%-a) és 6 km szlovák határszakasszal (összes szlovák-magyar határszakasz 2%-a?) (Függelék, 2. ábra). Az Észak-alföldi Régió területe 17 729 km 2 . A Régió elhelyezkedéséből és településhierarchiájából adódik egyes központjainak „kapuváros” szerepe. A régióközpontként funkcionáló, regionális repülőtérrel rendelkező Debrecen, valamint Nyíregyháza régión és határainkon túlnyúló gazdasági és kulturális kapcsolatai jelentik e szerep alapját, míg a határmenti városkapcsolatok további vonzásközpontok (Mátészalka–Nagykároly, Szatmárnémeti, Vásárosnamény–Beregszász, Debrecen mellett Berettyóújfalu–Nagyvárad) kapuvárosi funkciókkal való bővülését eredményezi. A Régióhoz tartozó határszakaszokon összesen tíz közúti határátkelő működik. A határátkelőhely-sűrűség (2,62), mely elmarad az országos átlagtól (3,1). A román–magyar határ észak-alföldi szakasza a magyar államhatár legzártabb része, ennek ellenére az ország keleti határszakasza mentén a határforgalmat a meglévő átkelők el tudják látni. A berettyóújfalui, a debreceni, a csengeri, a mátészalkai, a kisvárdai, a vásárosnaményi, a fehérgyarmati kistérségek határállomásain nemzetközi forgalom halad át, ezért ott bonyolódik le az ország ukrán és román határmenti forgalmának meghatározó része. Az összes személyforgalom közel 50 százaléka az ártándi és a záhonyi határátkelőhelyen bonyolódik le. Az összforgalom 36 százaléka a román, százaléka az ukrán határszakaszt érinti. Csengersima és Nyírábrány között közel 100, Nyírábrány és Ártánd között sokáig 50 km-en keresztül nem volt átkelési lehetőség, amíg 2004 júliusában megnyílt a létavértesi közúti határátkelőhely, s még ennél is rosszabb a helyzet a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok szempontjából kulcsfontosságú teherforgalmi átkelők tekintetében: a határátkelőhelyek közül a legforgalmasabb a biharkeresztesi kistérségben található ártándi közúti határátkelő. További nagy forgalmú határátkelőhelyek a következők: a kisvárdai kistérségben lévő záhonyi közúti és vasúti, a fehérgyarmati kistérség területén a tiszabecsi közúti és vízi határátkelőhely, a csengeri kistérségi csengersimai közúti, a vásárosnaményi kistérséghez tartozó beregsurányi közúti, valamint vásárosnaményi kistérséghez tartozó barabási közúti határátkelőhely. A határátkelők azonban csak a lehetőséget teremtik meg a kapcsolatokhoz, azok kihasználása a határ két oldalának gazdasági-társadalmi viszonyaitól függ (Gábor, 2005). A vasúti határátkelők közül kiemelkedik Záhony, mely nem csak Ukrajna felé jelent kapcsolatot, hanem a páneurópai folyosó révén Oroszország, Finnország, a közép-ázsiai, valamint a távol-keleti területek felé is közvetít vasúti
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131: 128 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 176 and 177: Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 194 and 195: Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 219 and 220: A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221: Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK