A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

172
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK
gazdasági vérkeringésébe, hiszen a magyar export 76 százaléka uniós országokba (65 százaléka
régi tagállamokba) irányul, az import 68 százaléka szintén onnan érkezik hazánkba, és a rendszerváltás
óta beáramlott mintegy 50 milliárd euró értékű közvetlen külföldi tőkebefektetés
80 százaléka is uniós eredetű. A gazdasági növekedés továbbra is magasabb, míg a munkanélküliségi
ráta alacsonyabb a közösségi átlagnál, az egy főre jutó GDP tekintetében pedig az új
tagállamok középmezőnyéhez tartozunk. Ugyanakkor a magyar gazdaság csekély mértékben
járul hozzá az Európai Unió összesített GDP-jéhez, a gazdasági növekedés terén mára az új
tagállamok között sereghajtóvá váltunk, nincsen magyar vállalat az európai üzleti élet közvetlen
élmezőnyében, az egy főre jutó GDP vonatkozásában pedig 2003. évi adatok alapján az
unió négy legszegényebb NUTS 2 régiója közül három Magyarországon található (Dél-Alföld,
Észak-Alföld, Észak-Magyarország) (forrás: www.gkm.gov.hu, www.wikipedia.org, illetve The
Economist, 2006: 30-34).
A harmadik dimenzió a kulturális elem, beleértve a politikai kultúrát. A nemzeti politikai
kultúra meghatározó szerepére a közösségi érdekérvényesítés vonatkozásában több tanulmány
is felhívja a figyelmet. Ezért különösen sajnálatos, hogy az átmenet évtizedében
– Ágh Attila szavaival élve – a gazdasági deficit társadalmi, politikai és demokratikus deficitbe
fordult, és mind a „képviseleti konszolidáció”, mind a társadalmi „részvételi konszolidáció”
elmaradt az „alkotmányos konszolidáció” mögött (Ágh, 2004: 252–253). Ez persze nem
csupán magyar sajátosság, hanem a régió minden országára jellemző, amint arra Marc Morjé
Howard közelmúltban megjelent, a poszt-kommunista országok civil társadalmának állapotáról
szóló áttekintése is rámutat (Howard, 2005).
A negyedik meghatározó tényező Magyarország tág értelemben vett uniós kapcsolatainak
minősége. Az a tény, hogy Magyarország egyike az új tagállamoknak, nyilvánvaló hátrányt jelent
a közösségi döntéshozatali térben, ahol a versenytársak többsége nagyobb helyismerettel
és tapasztalattal, illetve kiterjedtebb kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Ennek nyomán az új
tagállamok versenyhátránya – illetve esetenként a velük szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés
– az uniós tagság mindennapi valóságának része. A magyar érdektörekvések
mozgásterét tekintve szintén kedvezőtlen körülmény az ország nettó kedvezményezett közösségi
költségvetési státusa. Ugyanakkor kedvező fejlemény, hogy az uniós tagság támogatottsága
Magyarországon az elmúlt évtizedben tartósan felülmúlta a többi új tagállam adatait (Ágh,
2006: 269-270; McLaren, 2006: 156-188). Így talán az uniós identitás és az „EU-tudatosság”
is erősebb hazánkban, mint más új tagállamokban, bár az „EU-fásultság” jelei kétségtelenül
tetten érhetők (Ágh, 2004: 233).
5 A Lauren McLaren által Identity, Interest and Attitudes to European Integration című munkájában
alkalmazott fogalomrendszer analógiára „forrás-orientált” érdektörekvések alatt a különféle
forrásokat és támogatásokat közvetlen vagy közvetett formában biztosító közpolitikai
döntésekre irányuló érdekeket értem, míg az „identitás-orientált” érdektörekvések elsősorban
a szimbolikus politika körébe tartozó politikai döntéseket érintik (McLaren, 2006).
6 A közösségi intézményekben foglalkoztatott AD (adminisztrátor) besorolású munkatársak a
szakmai feladatokat, az AST besorolású munkatársak pedig az asszisztensi és titkár(nő)i feladatokat
látják el.
7 http://ec.europa.eu/civil_service/docs/bs_dg_nat_en.pdf, letöltés: 2007. 01. 15.
8 Fazakas Szabolcs (MSZP) a 2004–2009 évi parlamenti ciklus első felében a Költségvetési Ellenőrző
Bizottság elnöke volt, majd 2007 januárjában az Európai Parlament quaestornak választotta.
A képviselők közül választott öt quaestor a Parlament vezető tisztségviselői közé számít
és – az Elnökség irányelvei alapján – a képviselőket közvetlenül érintő ügyviteli és pénzügyi
ügyekért felel. A quaestorok az Elnökségben tanácsadói szavazattal rendelkeznek.
9 Az Európai Parlamentben működő intergroup csoportok olyan félhivatalos státusú szakmai
munkacsoportok, amelyek - parlamenti képviselők és külső szakértők részvételével - egy-egy