A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

206 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK hatályos, mind a kérdéses szabályt tartalmazó változat) csak azt határozta meg, hogy az EGTC jogi személyiséggel rendelkezzen, így az adott csoportosulás tagjainak döntésére, illetve az irányadó nemzeti jogrendszerre bízta, hogy ez a jogi személyiség közjogi vagy magánjogi személyiség legyen. Egy adott jogi személy magánjogi rezsim alatt történő létrehozása esetén ugyanis számos tagállam jogrendszere (és így a magyar jogi előírások is) a közjogi intézmény részvételét kizárólag korlátozott felelősség mellett engedi. Ugyanakkor az EGTC közjogi jogi személyként való létrehozása tekintetében ilyen korlátozás nem megengedett (pl. német közjogi előírások). Az EGTC-rendelet – tekintettel annak közvetlen alkalmazhatóságára – a tagok korlátlan pénzügyi felelősségvállalásának elfogadása esetén, és így az érvényesítéséhez szükséges rendszer megteremtése alapvetően változtatta volna meg a helyi önkormányzati gazdálkodásra és pénzügyi felelősségre vonására, az államháztartás működésére vonatkozó alkotmányos rendet. A magyar Alkotmány 44/A. § szerint a helyi önkormányzat gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat. A helyi önkormányzatok ugyanakkor a közszolgáltatási feladatok ellátásában is szerepet vállalnak. Annak érdekében pedig, hogy a helyi önkormányzatok kötelező feladataként meghatározott alapvető közszolgáltatási feladatok ellátásához a szükséges pénzügyi forrás biztosított legyen, szükséges volt a helyi önkormányzatok gazdálkodási szabadságát korlátozó „fékeket”, garanciális elemeket beépíteni a rendszerbe, amelyet – többek között – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 80. §-ának (3) bekezdése biztosít az alábbiak szerint: (3) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. A hozzájárulás mértékét jelentősen meghaladó hitelezői igények kielégítéséhez ugyanis a helyi önkormányzatok azon vagyontárgyainak, forrásainak bevonása lenne szükséges adott esetben, amelyek a kötelező közszolgáltatási feladatok ellátásához alapvetően szükségesek. A jogalkotási eljárás során azonban a rendelet előírása az alábbi sajátos szabályozás szerint módosult (12. cikk (2) bek.): „A csoportosulás felelős mindennemű tartozásáért. Amennyiben a csoportosulás vagyona nem elegendő pénzügyi kötelezettségei teljesítésére, a csoportosulás bármilyen jellegű tartozásáért a csoportosulás tagjai tartoznak felelősséggel hozzájárulásuk arányában, kivéve, ha az a nemzeti jogszabály, amelynek értelmében a csoportosulás valamely tagját létrehozták, az ilyen tag felelősségét kizárja vagy korlátozza.”
ZÖLD-NAGY VIKTÓRIA: AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS 207 Fő szabály szerint tehát a tagok továbbra is a hozzájárulás arányában, de nem mértékéig, így korlátlanul felelősek, ugyanakkor a nemzeti szabályozás alapján a nemzeti szabályozásra hivatkozással megengedett egy adott tag felelősségének korlátozása vagy kizárása. Fontos elem ugyanakkor, hogy a tagok pénzügyi hozzájárulásának szabályait, valamint az említett, pénzügyi felelősségre vonatkozó szabályokat (kizárás vagy korlátozás) az alapszabály kötelező elemeként kell rögzíteni. Az egyenlő bánásmód elvéből is következik a közösségi rendelet további szabályozása, miszerint amennyiben a csoportosulás legalább egy tagjának felelőssége azon nemzeti jogból következően, amelynek hatálya alatt megalakult, korlátolt, a felelősség korlátozására vonatkozó jogosítványt a többi tag számára is biztosítani kell, így tehát az alapszabályban a többi tag is korlátozhatja saját felelősségét. Harmadik felek szempontjából rendkívül fontos kötelezettség, hogy annak a csoportosulásnak az elnevezésében, amelynek tagjai korlátolt felelősséggel rendelkeznek, fel kell tüntetni a korlátolt szót. A korlátolt felelősségű tagokból álló csoportosulás egyezményét, alapszabályát és pénzügyi kimutatásait pedig legalább olyan mértékben közzé kell tenni, mint a csoportosulást létesítő okirat szerinti székhely tagállamban alapított, korlátolt felelősségű tagokból álló, más jogalanyok egyezményét, alapszabályát és pénzügyi kimutatásait. A jogalkotó ugyanakkor – a pénzügyi felelősségvállalás tekintetében a fentiekben említett alapvetően eltérő nemzeti szabályozásra tekintettel – a tagállamok számára megengedi, hogy megtiltsák a korlátolt felelősségű tagokból álló csoportosulás területükön történő bejegyzését. Mindezek alapján tehát az EGTC-ben résztvevő tagok felelősségi struktúrája az alábbi séma szerint alakul: • az EGTC felelőssége korlátlan, • a tagok felelősségének mértéke a nemzeti jog szerint kerül meghatározásra, • amennyiben a nemzeti jog megengedi, általános jogrendjétől a tagállam eltérhet, ezt a statútumban rögzíteni kell (ezáltal amennyiben az egyik tag köteles korlátolt felelősséget vállalni, a másik tag is korlátozhatja felelősségvállalását, akkor is, ha jogrendszere megengedi a korlátlan felelősségvállalást). 2.10. Az EGTC és a már létező, határon átnyúló együttműködéseket szabályozó nemzetközi megállapodások Az EGTC-rendelet hatályba lépése nem érinti sem a már létező, határon átnyúló együttműködéseket konstruáló, megállapodások érvényességét, sem a tagállamok azon jogát, hogy a határon átnyúló együttműködések tekintetében nemzetközi megállapodások megkötésére tárgyalásokba bocsátkozzanak. Az EGTC-rendelet nem tér ki azon határon átnyúló együttműködési megállapodásokra, amelyek ösztönözték az ilyen típusú együttműködések kialakítását. Márpedig az olyan szerződések és kétoldalú megállapodások, mint pl. az 1993-ban megkötött Római Megállapodás Franciaország és Olaszország között,
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133:
Page 134 and 135:
Page 136 and 137:
Page 138 and 139:
Page 140 and 141:
Page 142 and 143:
Page 144 and 145:
Page 146 and 147:
Page 148 and 149:
Page 150 and 151:
Page 152 and 153:
Page 154 and 155:
Page 156 and 157:
Page 158 and 159: 156 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 176 and 177: Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 194 and 195: Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 219 and 220: A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221: Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK