A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

196 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK kedések elfogadását vonta maga után, amelyek az együttműködés valamennyi formája tekintetében a végrehajtási feltételeket javítását célozzák. Ahhoz, hogy a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködés nehézségeit csökkenteni lehessen, megfelelő intézkedésekre volt szükség, mégpedig közösségi szinten. Mindezen tapasztalatok és tendenciák figyelembe vételével készítette el a Bizottság az új jogi eszköz tervezetét, melynek vonatkozásában arra is utalt, hogy a meglévő eszközök – például a közösségi szintű európai gazdasági érdekcsoport vagy a tagállamok közötti két- vagy többoldalú megállapodások – a Szerződés 158. cikke értelmében – a 2005–2006-os programozási időszakra vonatkozóan alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy az INTERREG kezdeményezés keretein belül a Strukturális Alapok programjainak szervezett együttműködését megszervezzék. Fontos megemlíteni, hogy mindezekre tekintettel a Régiók Bizottsága is felkérte a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy közösségi eszköz létrehozását. Korábban már egyébiránt az Európai Parlament is folyamatosan hangoztatta a határokon átnyúló együttműködés fontosságát (különösen az integrációra figyelemmel), valamint azon az állásponton volt, hogy a tagállamok határokon átnyúló tevékenységeinek hatékonyabb kezelése érdekében fontos lenne egy egységes törvényi eszközt kialakítani. A kohéziós célkitűzésként meghatározott területi együttműködés egyébiránt a korábbiakban már említett Közösségi Kezdeményezés, az Interreg A, B és C tapasztalataira helyezi a hangsúlyt; a legfontosabb célja a harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődés elérése az Unió területén, azáltal, hogy annak tagjait segíti az egymás közti együttműködés folyamán. Az Interreg Közösségi Kezdeményezés végrehajtása során ugyanis bebizonyosodott, hogy az eltérő jogi szabályozások miatt a döntéshozatali és végrehajtási folyamatok gyakran túl komplikáltak, túl lassúak és nehézkesek, az operatív tevékenységek intézése túl bürokratikus, a rendszer rugalmatlansága miatt többszörösére nő az egyes feladatok elvégzésének ideje. Mindezekre figyelemmel, és a hatékony együttműködések megszervezése érdekében a Bizottság által javasolt új jogi eszköz lényege, hogy a tagállamok, régiók, helyhatóságok képesek – akár a közösségi programok keretein belül, akár kívül – kezelni a jogi és egyéb adminisztratív jellegű problémákat, amelyek rendszeresen felmerülnek a határokon átnyúló együttműködés során. A cél, hogy az új struktúra rendelkezzen a közszféra érdekében a cselekvés képességével az együttműködés során. Az egységes szabályozás, vagyis a különböző nemzeti jogszabályoknak egységesen megfelelő csoportosulások ugyanakkor megoldást biztosíthatnak a külföldi munkatársak alkalmazása – amely a Közös Szakmai Titkárságok esetén alapvető elvárás – illetve a külföldön végrehajtott tevékenységek finanszírozása kapcsán fennálló problémákra, továbbá segítséget jelentene a társfinanszírozási források egységes kezelése, illetve a közös projektek egységes szempontú ellenőrzése tekintetében. Figyelembe véve tehát azokat, az egyébként eltérő nemzeti jogszabályi keretből és eljárásrendből fakadó akadályokat, amelyekkel a tagállamok, a régiók és a helyi önkormányzatok szembetalálták magukat a határokon átnyúló, a nemzetek és régiók közötti együttműködési cselekvési programok megvalósítása és irányítása során, a nehézségek enyhítése és a további akadályok megszüntetése
ZÖLD-NAGY VIKTÓRIA: AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS 197 érdekében szükségessé vált közösségi szinten alkalmazandó, megfelelő intézkedéseket bevezetni. Fontos kiemelni, hogy alapvető cél volt, hogy az EGTC ne csupán az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból finanszírozott határmenti, transznacionális ill. interregionális együttműködések végrehajtása esetében legyen alkalmazható, hanem a kizárólag a tagállamok – azok regionális vagy helyi hatóságai – által kezdeményezett, területi együttműködésben megvalósuló programok végrehajtása során (a Közösség pénzügyi hozzájárulása nélkül) végzett tevékenységek – pl. vízszolgáltatás, óvoda- és kórház-üzemeltetés – esetében is. Mindezeknek megfelelően az EGTC által a határon átnyúló területi együttműködések végrehajtása során megnyilvánuló szakmai előnyök már a Bizottság javaslatának elkészítésekor egyértelműek voltak. Ugyanúgy, mint az a tény is, hogy az egységes szabályozás nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy a politikai és gazdasági eredmények közvetlenebbül hasznosuljanak a valódi közös struktúrákon keresztül, ami a határok „légiesülése” irányában hatna. Az EGTC-rendelettel tehát egy viszonylag rugalmas, tág megfogalmazással olyan keretszabályozást kellett alkotni, amely a gazdasági és társadalmi kohéziót elősegítendő, a különböző nemzeti jogszabályok eltéréseiből eredő problémákat kiküszöbölendő, a határon átnyúló együttműködések elősegítése érdekében egy sui generis jogi személy létrehozását teszik lehetővé. Figyelemmel kellett lenni továbbá arra is, hogy a területi együttműködés feltételeit a szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban kell megteremteni. Ez utóbbi tekintetében a rendelet a tagállamok alkotmányos rendjét tiszteletben tartva nem lépi túl a célok eléréséhez szükséges mértéket, mivel a csoportosuláshoz történő csatlakozás önkéntes. Jelentőségét egyrészt az adja, hogy ez az első közösségi jogi eszköz a határon átnyúló együttműködésekre, másrészt pedig – politikai szempontból – az a tény, hogy a rendelet a kohéziós jogszabálycsomag része, ami az EGTC és a területi együttműködési programok közötti szoros kapcsolatot mutatja. 4 A rendelet ugyan lefekteti, hogy az EGTC-hez való csatlakozás önkéntes, azonban tekintettel arra, hogy a szabályozás rendeleti formában kerül megalkotásra, a tagállamoknak kötelességük biztosítani a részvétel feltételeit, valamint a rendelet tartalmával ellentétes jogszabályokat nem tarthatnak érvényben. Az EGTC nem irányul az Európa Tanács által a helyi és regionális hatóságok területi együttműködésére vonatkozóan biztosított különböző lehetőségek és keretek megkerülésére, sem pedig arra, hogy olyan konkrét közös szabályokat nyújtson, amelyek a Közösség egészében egyetemesen szabályoznák e rendelkezéseket. 2.2. A jogi eszköz megnevezése és jogalapja A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó közösségi jogi eszközök megalkotása során az egyes jogintézmények megnevezése többször változott. Az EGTC vonatkozásában például a megnevezés kezdetben a határmenti, majd határokon átnyúló együttműködési csoportosulás volt, ahol a határokon átnyúló megnevezés a határmenti, régiók közötti és tagállamok közötti együttműködések gyűjtőneveként került bevezetésre. Ugyanakkor több dokumentum azonosította a határ-
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133:
Page 134 and 135:
Page 136 and 137:
Page 138 and 139:
Page 140 and 141:
Page 142 and 143:
Page 144 and 145:
Page 146 and 147:
Page 148 and 149: 146 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 176 and 177: Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 194 and 195: Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 219 and 220: A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221: Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK