A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
120<br />
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK<br />
hogy a nagyvárosok és vonzáskörzeteik gazdasági, kulturális és lakókörnyezeti<br />
integrációja olyan funkcionális nagyvárosi térségek létrehozását teszi szükségessé,<br />
amely funkcionális kapcsolatok mentén alakul ki. Vagyis a nagyváros és<br />
térségének egy régióvá alakításával egységes gazdasági tér alakítható ki, amely<br />
hálózati rendszerben áll a hasonló elv alapján létrejövő többi nagyvárosi régióval.<br />
Ebben az értelemben vizsgálva e koncepció eltér a föderális struktúrától, mert<br />
elsősorban a nagyváros és a hozzá gazdaságilag és kulturálisan kapcsolódó térségek<br />
együttműködését jelenti, ezáltal gazdasági és kulturális értelemben homogén<br />
és kiegyenlített struktúra jellemzi. A korábbi városhálók laza szövetségéből<br />
mára olyan gazdasági politikai és kulturális centrumok formálódtak ki, amelyek<br />
egy, esetleg két nagyváros vonzáskörzetében állnak. A nagyvárosi régiók<br />
(MEGÁ-k) olyan fejlesztési központokká váltak, amelyek kellő gazdasági súllyal<br />
rendelkeznek ahhoz, hogy nemzetközi téren is önálló gazdasági szereplőként jelenjenek<br />
meg, valamint ehhez párosul a szükséges szakképzett humánerőforrás.<br />
A MEGÁ-k egyszerre funkcionális feladatokat integráltan ellátó régiók, másfelől<br />
térségi szintek (Blotevogel, 2006).<br />
A nagyvárosi régiók létrehozását a területfejlesztéshez kapcsolódó finanszírozási<br />
struktúra is indokolta. Tekintettel arra, hogy az uniós kohéziós politika<br />
alapja NUTS2-es szintű és csak bizonyos esetekben érint NUTS1-es (kohéziós<br />
alap) és NUTS3-as (INTERREG programok) szinteket, indokolt volt egy ennek<br />
megfelelő regionális hálózat kialakítása is.<br />
Az 1990-es években a német területfejlesztéssel foglalkozó miniszteriális<br />
konferencia (Ministerkonferenz für Raumordnung, MKRO) a gazdasági adottságok<br />
alapján hét nagyvárosi régió kialakítását szorgalmazta. A városi régiók kialakításával<br />
a cél az volt, hogy Németországot gazdasági vonzáskörzetekre bontsák,<br />
és e vonzáskörzetek hálózati rendszerré alakításával növeljék az ország versenyképességét.<br />
Gazdasági lehetőségek alapján e nagyvárosi régiók szinte kizárólag a<br />
korábbi NSZK területére koncentrálódtak, ezért politikai döntés született, hogy<br />
a térségi különbségek csökkentése érdekében az ország keleti felében kialakításra<br />
kerül a Berlin-Brandenburgi Fővárosi Régió, valamint az ún. Szászháromszög<br />
Régiója. 18 A MEGÁ-k kialakítására – ellentétben a hagyományosan centralizált<br />
államokkal 19 – elsősorban a gazdasági adottságok és infrastrukturális fejlettség<br />
mentén került sor, és nem politikai döntés alapján. A városhálózati régiók modellje<br />
legfontosabb tényezőjének azt tartom, hogy a térség gazdasági és politikai<br />
szereplői közös érdekek mentén, alulról szerveződve (bottom-up) alakították ki e<br />
központokat. Ezzel magyarázható, hogy nem csupán a hagyományos tartományi<br />
határok mentén alakították ki a városi régiókat, hanem több esetben is – az adott<br />
térség gazdasági és infrastrukturális kapcsolatait figyelembe véve – tartományokon<br />
átnyúló övezetekről van szó. Olyan funkcionális centrumok jöttek létre,<br />
amelyek a komparatív előnyök kihasználása érdekében, a helyi szereplők kölcsönös<br />
egyetértésével alakult ki, az erősségek és szinergiák kiemelésére. A MEGÁ-k<br />
létrehozását a magasabb gazdasági növekedés és innovativitás lehetősége, 20 a hatékonyabb<br />
feladatellátás és színvonalasabb szolgáltatások nyújtása, a természeti<br />
és kulturális adottságok és sajátosságok ösztönözték. Gazdasági prosperitás, ha-
Change language