A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
CSALAGOVITS IMRE JÁNOS: EURORÉGIÓNK RÉSZVÉTELE A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN<br />
9<br />
• Milyen az optimális eurorégió az Európai Területi Együttműködés szempontjából?<br />
• Milyen potenciális politikai problémákkal találkozhat az eurorégió feladatainak<br />
ellátása során? Milyen szerepe van a magyar-magyar együttműködésnek<br />
a határmenti programok, illetve az eurorégiók működtetése szempontjából?<br />
• Milyen legyen az optimális kapcsolat az egyes programokban résztvevő eurorégiók<br />
és a programok közös menedzsmentje között?<br />
• Milyen tevékenységekre célszerű az eurorégióknak koncentrálni az Európai<br />
Területi Együttműködési Programok szempontjából?<br />
• Kormányzati szinten milyen feltételek biztosítása szükséges annak érdekében,<br />
hogy Magyarország sikerrel tölthesse be potenciális szerepét a<br />
közép-kelet-európai térség fejlesztésében?<br />
• Hogyan lehet egy stabil és hatékonyan működő intézmény-rendszert kiépíteni?<br />
• Milyen lépéseket kell megtenni a programok oldaláról?<br />
• Milyen adminisztratív és intézményi megoldások, szempontok erősítése<br />
kiemelt fontosságú az eurorégiók esetében?<br />
1. Az Európai Területi Együttműködés stratégiai<br />
és adminisztratív keretei<br />
1.1. A határmenti és transznacionális programok legfontosabb<br />
tapasztalatai<br />
Az Európai Területi Együttműködés – éppúgy akár a jelenlegi periódusban futó<br />
Interreg programok – céljai túlnyúlnak az egyes régiók, tagállamok stratégiai elképzelésein<br />
és a szokásostól eltérő dimenziójú fejlesztési elképzeléseket céloznak<br />
meg. Bár a 2007–2013 közötti periódusban az európai strukturális alapok csupán<br />
mintegy 2,4 százalékát fordítják területi együttműködésre, ezen eszköz a fejlesztéspolitika<br />
egy olyan speciális elemét alkotja, amely Európa számos térségében<br />
nagyobb politikai és gazdasági jelentőséggel bír, mint az a felhasznált pénzügyi<br />
források mértékéből következhetne.<br />
A közép-kelet-európai térség jelentős része az utóbbi 15 év alapvető politikai<br />
és gazdasági változásait követően átalakult és piacgazdaságként az Európai<br />
Unió részévé vált. A közép- és kelet-európai új tagállamok (a balti államok, a<br />
Visegrádi országok és Szlovénia), együtt a jelenleg csatlakozásra váró államokkal<br />
és a szomszédos országokkal háborúk, történelmi változások viharait élte meg<br />
az utóbbi évszázadokban. Az országok egymást követő integrációs és dezintegrációs<br />
politikai folyamatoknak voltak kitéve és hosszú ideig rájuk kényszerített<br />
elszigeteltségben éltek. Európa ebben az újjászülető térségében a nemzeti és regionális<br />
identitásnak, a határok kérdésének, a gazdaságilag hol összetartozó, hol<br />
elszigetelt térségek együttműködésének speciális jelentősége van. Mind inkább
Change language